2016. július 22., péntek

Promise


aN to iNe, és Petruska után egy újabb akusztikus zenekart szeretnék bemutatni. A formáció különlegessége, hogy a tagok jelentős része evangélikus lelkész. Már nem tudom melyik Szélrózsán találkoztam velük, de végtelen sajnálatomra 2006-ban adták a búcsúkoncertjüket. Időnként újra és újra előkerülnek kedvenc dalaik, amiket a mai napig örömmel hallgatok. Ki mutat jelt, Kék, Rebeka, megannyi felejthetetlen dal. 

A Promise zenekar 1991-ben alakult. Tagjai az Evangélikus Teológiai Akadémia hallgatóiként, baráti társaság tagjaiként kezdtek el együtt zenélni. Az azóta evangélikus lelkészekként szolgáló alapító tagokhoz később zenészbarátaik is csatlakoztak.

A zenekar tagjai:
  • Aradi András - cselló
  • Aradi György - bass, ének
  • Baranyay Csaba - gitár, ének
  • Huszák Zsolt - gitár, ének
  • Noszticzius Vilmos - billentyűsök, ütősök, ének
  • Smidéliusz András - gitár, ének
  • Smidéliusz Gábor - gitárok, ének
Korábbi tagok:
  • Kutyej Pál - trombita, ének
  • Lénárt Viktor - fuvola, ének
  • Varvasovszky Péter - ütősök
Az eltérő zenei háttérrel és érdeklődéssel érkező muzsikusok sajátos hangulatú "könnyű műfajú kamarazenét" játszanak, melyet az akusztikus hangzás határoz meg. A gitár, cselló, fuvola, ütősök jellemző hangszerekként támasztják alá a sokszor többszólamú vokális részeket. Saját szövegek és megzenésített versek egyaránt megtalálhatóak műsorukon. 



2006

Abban egyetértettek a zenekar tagjai, hogy indulásakor a Promise a barátságot, a sokszínűséget, illetve a tanult képességek és a mögöttük rejlő lélek egységét jelentette; keresték, hogyan fejezhetnék ki azt, ami bennük van.
Baráti-testvéri közösség, misszió
Aradi Bandinak komolyzenészként is megfelelt ez a színvonalas zene. Bandi testvére, Gyuri így emlékezik: „A legszorosabb baráti-testvéri közösségként létrejövő Promise az egyetemi időszakomat fémjelzi. Kollégiumi zenekarként indultunk, az első próbák a teológia egy kollégiumi szobájában zajlottak. Eleinte évfolyamtársak, barátok támogató légkörében játszottunk, aztán kilépve a falak közül az evangélikus egyház megannyi gyülekezete elõtt is, például Pécsen, Kőbányán, Balatonbogláron, Szélrózsa fesztiválokon, ezenkívül Bonyhádon, Békéscsabán és számos más helyen. A legtermékenyebb időszakban nem volt olyan hónap, amikor egy-egy hétvégén két-három helyszínen ne szolgáltunk volna.”
(...)
Koncepió?
„Célunk: a hitünket, látásmódunkat költõi módon elmondani.” (Aradi György)
Csaba a következőképpen fogalmaz: „Az a vágy hajtott bennünket, hogy az életérzéseinket megfogalmazva megmutassuk, amink van, s hogy végső soron segítsünk másoknak, hogy megtalálják a kapcsolatot Istennel – kevésbé szájbarágós stílusban.”
Gyuri: „A Promise és a versmegzenésítések teljesen új színt hoztak az ifjúsági zenélésbe. Legnagyobb elődünknek a Győri János Sámuel-féle zenei világ tekinthető, az Ősök fesztiválról. Gábor, Csaba, aztán András voltak a legtermékenyebb zeneszerzők, de mindannyian aktívan részt vettünk a komponálásban. Nem amerikai beatzenekar voltunk, hanem egyéni stílust hozott ez a különleges felállás.”
Vilmos a koncepció változásáról gondolkodva megállapítja, hogy ez a Promise esetében tükörképszerűen hasonló ahhoz, ahogy a Jézus Krisztus szupersztár a leglázadóbból a legkonformabb keresztény művé vált. A deszakralizálódás lezajlott, mára már elvesztette az élét. Gábor ezzel szemben úgy látja: „A Promise szakralitás nélkül kiüresedett volna. Az persze lehet, hogy elveszett az a lelkesedés, ami az elején hajtotta a tagokat. Ez az egész súrolta a profikra jellemző igényességet, de el soha nem érte. Ez is egy dilemma – amatőrök vagyunk, és mindig valami profira vágyakoztunk. De hiszem, hogy van spirituális tűz a zenekarban, mert e nélkül nem létezett volna ennyi ideig.”
(...)
Barátságok, szerelmek és a zenekar
„Minden mindennel összefügg” – vallja Csaba. „Tíz évvel ezelőtt, mikor nagyon sokat találkoztunk, effektíve együtt éltük az életünket. Én már házasember voltam a zenekar megalakuláskor. ’93-ra, az első saját kőbányai koncertünkre született Bence fiam. Akkor már majdnem egyórás műsort adtunk. Nagyon hálás vagyok a feleségeinknek, akik sok terhet hordoztak abból, amit a Promise jelentett. Végigkísértük egymást a szerelmek, házasság, gyermekáldás útján.”
A promise-os csapat aztán egyre szaporodott az évek során. Csaba mosolyogva jegyzi meg, hogy az egykori csecsemők mára nagy gyerkőcökké cseperedtek. A zenekar tagjait továbbra is szoros kötelékek fonják össze, például néhányan keresztszülei egymás gyerekeinek – a barátság tehát megmarad, csak a forma változott, változik.
Az esetleges konfliktusokról Gábor így beszélt: „Persze hogy voltak konfliktusok. De tizenöt évig együtt dolgoztunk! Ez önmagáért beszél. Azért lehetett ez így, mert igenis volt közös alapunk: a hitünk.”
A 2006-ban búcsúzó zenekarral készített interjút két részletben lehet elolvasni az Evangélikus élet archívumában: ITT és ITT.

Youtube oldalon fellelhető Promise dalok:


A történetnek itt vége is lenne, de mégsem. Idén, a 2016-os 11. Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozón, a Szélrózsán újra színpadra lépnek, Aki teheti.... 


SZÉLRÓZSA
2016. 07. 27-31.


ui.: természetesen a Szélrózsa nem a Promis zenekartól lesz jó, önmagában egy remek fesztivál, tartalommal, értékekkel...
Megosztás:

0 megjegyzés: