Nem sokat foglalkoztam érdemben a vikingek történetével, de aztán találkoztam a Vikingek című sorozattal, ami 2013 márciusától megy a kanadai History csatornán, és ha minden igaz, 2015 februárjában már képernyőn lesz a 3. évad. Addig lehet pótolni...
... például most lesz egy maraton a Viasat3 csatornán, igaz ez már a 2. évad, de érdemes megnézni a teljes első évadot is. Remekül bemutatja a vikingek életét, középpontban pedig Ragnar Lothbok (és családja) áll, aki..., de erről meséljen inkább a sorozat.
A viking szó legvalószínűbb magyarázata „győzedelmes harcos”, de sokan a vik(öböl) szóból származtatják, azaz ember az öbölből. Más források a germán wiz(harcol) igére utalnak. Az általuk fosztogatott területeken tőlük rettegő népek pedig egyszerűen csak normannoknak nevezték őket.
A 8.században felbomlik az őstársadalom Dániában és kialakulnak a kisebb királyságok, fejedelemségek. Elindultak a viking kalandozások Dánia és Norvégia területéről. Eleinte zsákmányszerzés miatt, később letelepedési szándékkal is. Sokan szerencsepróbálás céljából indultak, mivel minden vagyont az első szülött fiú örökölt.
Az első legjelentősebb támadás, mikor 793.június 8-án a vikingek megtámadták és kifosztották a Lindisfarne-i kolostort. 804-ben Godfred dán király egyesíti Jütlandot és a Skåne-félszigetet, hogy védje a Frank birodalomtól az országát. Őt fia, Horik követi a trónon. 834-ben a dánok áttörik a Frank birodalom védelmét és elkezdenek ott is fosztogatni. 839-ben Turgeis norvég viking megindul Észak-Írország ellen és megalapítja Dublint.
859-ben Björn Ironside és a dán vikingek a Gibraltári-szoroson keresztül eljutottak a Földközi-tengerre is, ahol 860-ban elfoglalják Pisa városát. Közben Franciaország parjait is végig fosztogatták. Ez odáig fajult, hogy Kopasz Károly danegeldet fizetett nekik, vagyis megvásárolta az ideiglenes békét. 872-ben I. Széphajú Harald egyesítette a norvég törzseket. 886-ban Alfréd angolszász uralkodó egyezséget köt Guthrun dán vezérrel és a skandinávok letelepedhetnek Kelet-Angliában. 892-ben egy pestisárvány szüneteltette a vikingek fosztogatásait, de pár évvel később újból indítottak hadjáratokat.
911-ben megalapítják Normandiát, melynek uralkodója Rollo viking, aki 912-ben veszi fel a kereszténységet.
Harald 930-ban lemond fia(Véresbaltájú Erik) javára és 3 évvel később meghal. Erik Angliában lesz király, így unokaöccse, Hakon foglalja el Norvégiát.
950 körül Öreg Gorm alapította meg a Dán Királyságot. Kékfogú Harald, a fia pedig nővére, Erik özvegye kérésére visszafoglalta Hakontól Norvégiát és egyesítette Dániával. 960-ban vették fel a kereszténységet, bár sokan próbáltak ellenállni, sikertelenül. (A Bluetooth vezeték nélküli, mindenki által ismert adatátviteli szabvány Haraldról kapta a nevét(Harald Bluetooth). Ennek logója pedig a H.B monogram rúnajeleiből áll össze. Harald egyébként azért lett kékfogú, mert mindig áfonyát evett és az megszínezte a fogait.)
Villásszakállú Sven 985-ben elűzte apját, Haraldot és megtámadta Norvégiát, majd 994-ben Olaf Tryggvason norvég törzsfővel megkezdte Anglia meghódítását. 995-től Olaf Norvégiában király és erőszakkal vezeti be a kereszténységet. Ellenfeleivel kedvező házassági szerződéseket kötnek. 1000 körül vereséget szenved ezektől a svéd-dán-norvég ellenfelektől és meghal. Norvégia Villásszakállú Svené lesz, aki jól szervezett hadsereget alakít. 1014-18-ig Dániában idősebbik fia, Harald lesz a király, míg kisebbik fia, Nagy Knut fejezte be Anglia meghódítását 1015-ben. Így Harald halála után egyesítette Dániát, Angliát és Svédország déli részeit is. Sokkal tovább már nem terjeszkedhettek, mivel Nagy Knut meghalt és szétesett a birodalom.
1042-ben Jó Magnus lesz a király Dániában. Megjelennek a trónkövetelők és a vendek is támadják az országot közben. A király Sveint jelöli meg trónörökösének és 1047-ben meghal. Svein Estridsson uralkodása az utolsó a viking korban dán területen. Az ország jólétének fő forrása ekkor a rabszolgakereskedelem. Norvégiában Harald Hardradinak kell átengednie a hatalmat.
A vikingek egy része 860-ban eljutott Izlandra I. Harald norvég király elől menekülve, mivel elkezdte bevezetni a kereszténységet. Ezt az bizonyítja, hogy a legtöbb telepes viking Bergen környékéről származott, ahol a legerősebb volt a király hatalma. Izlandon akkor már élt néhány ír szerzetes. A telepesek eredetéről a Landnámabók(Honfoglalók könyve) ír, melyben 400 letelepülő nevét említik. (Napjainkban a viking kultúra maradványai legjobban Izlandon érezhetők, találhatók meg.) 930-ban fejeződik be a letelepülés, mely során 3-4000 családot számlálnak. Megalakul az „Althing”, Izland első országgyűlése. 983-ban Vörös Eriknek 3 évre távoznia kellett Izlandról emberölés miatt és csapatával felfedezte Grönlandot. Itt kétszer telel egy Brattahlid nevű farmon, ahol régészek többszobás, kutas kőház nyomait találták. A 980-as években pedig megkezdődött a megtérítésük is, de az első hittérítőket száműzik. Kb. 20 évvel később Vörös Erik fia, Leif Eriksson és legénysége eljutott Észak-Amerika területére az új föld keresésének reményében, amit meg is találnak és Vinlandnak neveztek el, mivel a mondák szerint akkor szőlő termett ott. 1000 körül kihirdetik Izlandon Olaf norvég király üzenetét, miszerint fel kell venni a kereszténységet. Viszont a szokásaik(régi istenek tisztelése, lóhúsevés, egyes régi törvények) titokban megmaradtak, tovább éltek.
A mai Finnország területén i.e 1000 - i.u lappok jelentek meg. Folyók, tavak és a finn partvidék északabbi részén telepednek meg, de átkerülnek Norrland(Észak-Svédország) területére is. Vadászó-halászó életmódot folytattak. A délről bevándorló finnek észak felé szorítják a lappokat.
A 9.században a svéd és norvég vikingek nem kímélik a finneket sem, így 100 éven belül az ott élő törzsek elkezdenek összeolvadni és megalakul a finn nép. A svéd vikingek leginkább kereskedelmi telepeket létesítenek, mintsem fosztogatnak a keleti területeken. A legelső ilyen telepet Aldeigjuborgnak hívták, összefoglaló nevükön pedig „Rus”-ok. (A rusz kifejezést leginkább a varégok(svéd vikingek) összefoglaló nevének használják.)Innen jutottak el egészen a Kaszpi és a Fekete-tengeren át Konstantinápolyig. Egyes források szerint ezek a vikingek harcokban elfogott rabszolgákkal kereskedtek és így sikerült odáig eljutniuk. Az első orosz állam létrehozásában is jelentős szerepet játszottak. 875-ben Rurik, Sinius és Truvor érkezik Novgorodba, ahol I.Rurik (860-879) fejedelemséget alapít. Halála után testvérei dél felé terjeszkedtek. 911-ben pedig hamar beleolvadnak a szláv nemességbe.
A 9-10. században Svédországban Birka városa az észak-európai kereskedelem központjává vált. Hittérítők járják az országot, de a kereszténység csak 100-200 év múlva vált általánossá. Győzedelmes Erik elfoglalja Dánia egy részét Villásszakállú Sveintől. Svédország egyesítése a hastingsi csata alatt fejeződik be véres belviszályok során, mivel Olaf Skötkonung és fiai által megalapozott, de a Stenkil király ideje alatt megszilárduló kereszténységgel erőszakosan térítették az embereket.
Hastings-i csata: 1066-ban Hódító Vilmos, Normandia hercege legyőzi az angolokat. Később, ugyanebben az évben a Standford hídnál, Hastingstől nem messze Vilmos Svein segítségével döntő csapást mér Haraldra és a norvégokra. Ezzel befejeződik a vikingek hódítása is.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése