2014. június 4., szerda

Velence Korzó

Vártuk már!

1991 nyara. Nem az első zenekari táborozásom a budapesti II. kerületi Járdányi Pál Zeneiskola növendékeivel, de ebben az évben ismeredtem meg a Bonanzával, ekkor énekeltem először: "várom hogy egy angyal érkezzen....", októberben pedig izgatottan vettem kézbe a frissen fénymásolt első Bonanza füzetet. Zenekari táborhoz hűen, elsősorban zenélni mentünk, a remek adottságokkal és csupa romantikával rendelkező táborhelyre.

Ezen a kis hídon még egy kispolszki is elfér - keresztbe - tapasztalat

Míg a kis patak egyik oldalán a lakóépületek kaptak helyet, a túloldalon erdős domboldal könnyítette meg a számháborúkat, illetve nem egyszer az egyéni gyakorlásokat, hiszen mindenki lázasan készült a táborzáró koncertre.

Zárókoncert jó időben. Eső esetén csak a zsúfolt ebédlő... /2010

Persze azért a délelőtti és délutáni, azaz szinte egész napos zenélésen felül jutott idő strandolásra, játékra, sportra is, rengeteget pingpongoztunk, fociztunk, tollasoztunk, kártyáztunk, esténként pedig megpróbálva kijátszani a "Lager Führer" éberségét, kijutni a tábor területéről, vagy egyszerűen csak a szomszéd házba átjutni, de az is megesett hogy a szomszéd táborba másztunk át zászlót "lopni". Ez a természetes rivalizálás a táborok között természetes volt - akkoriban.

Főépület. Emeleten az ebédlő, két oldalon a vizesblokkok /2010

Talán az első táborozás lehetett, amikor egy héttel a tanév vége előtt már elindultunk táborozni, iskolába külön kikérő, lezárás korábban, majd a velencei iskolások legnagyobb megdöbbenésére, már volt, hogy délelőtt masíroztunk lefelé a strandra. Ők a kerítésen belül becsengetésre várva, mi kívül, törölközővel, papucsban... 

Velence strandja ha jól emlékszem talán fizetős volt, a csúszdás része legalábbis, mi ide jártunk, a víz jó volt, és ha a csúszda épp nem üzemelt, belocsoltuk és üzemeltettük magunknak. Ennek köszönhetően egyik alkalommal nagyon elvágtam a tenyeremet, ezzel veszélyeztetve is a fellépést.

Meredekebb csúszdán alulról felmászni = életveszély
forrás: http://velenceito.info/

Sok ember, menő strand narancssárga csúszdával
forrás: http://velenceito.info/

további képek:
http://velenceito.info/strandok/ifi-strand-szabadstrand-velence/

Évekkel később már építési terület volt a strand, bár én már nem táboroztam, de hallottam róla hogy milyen bosszúságot okozott a táborlakóknak, hogy a szabadstrand arrébb lett kijelölve, ami nem csak messzebb volt, de rosszabb körülmények is fogadták a vendégeket. A gigaberuházás, Velencei-tó Kapuja projekt évekig torzóként jelezte az idő múlását.

2011 - leállt minden forrás: http://feol.hu


Szomorú látvány még 2012-ben is

Évekig mérges voltam Velencére, hogy hagyták veszni ezt a remek partszakaszt, de utólag betérve az elkészült Velence Korzóra, azt hiszem végre egy színvonalas partszakaszt tudhatunk magunkénak, igazi homokos plázs-hangulat fogadja a strandolni vágyókat.


 

Az éveken át halogatott projekt kész van, Velence és a látogatók visszakapták végre a partot, nagyon szép lett, még akkor is, ha az épületről nekem első körben az Engelsz, azaz a budapesti Erzsébet téri egykori buszpályaudvar jut eszembe.

Velencei-tó Kapuja a magasból


Velence, ifjúságom java része, majd később Orsival való szerelmünk "hajnala", illetve a rendszeres kerékpártúrák miatt már a legkedvesebb helyeimmé nőtte ki magát. 

2010-es táborzáró koncert /részlet


Megosztás:

0 megjegyzés: