Szemelvények Dunaújváros történetéből


Idővonalon a bejegyzések


65. Interjú a Tevével
A név, tévedés ne essék, egy kétmotoros utasszállító repülőgép neve. Így a beszélgetés nem valamelyik állatkertben, hanem a kisapostagi reptéren zajlott le. S mivel Teve érkezése fontos esemény volt, elég sokat kellett várnunk, amíg a négyszemközt szót válthattunk.
Érkezését pénteken reggel kilenc óra húsz percre ígérte. Fogadására már kilenc órakor népes tábor gyűlt össze a reptéren, de mint később kiderült, kár volt sietni. Eltekintve attól, hogy eredetileg májusra ígérkezett - ha nem is ő, hanem valamelyik testvére - most is csak háromnegyed tízkor csillant meg fényes szárnya a Szalmacellulózgyár melletti víztorony felett.
A reptérről messzelátók kísérték, amint tiszteletkört írt le a város felett. Aztán átrepült a Duna túlpartjára és nagykegyesen leereszkedett. A reptér bukkanóin úgy himbálózott fel-le, mint névrokona teheti egy-egy sivatagi vágta alkalmával. Tovább >>>

64. Strand-mozaikok
Kellemes, meleg idő kedvezett az elmúlt vasárnap a strandkedvelők népes táborának. Városunk legújabb büszkesége, az új uszoda már a kora reggeli órákban tárt kapukkal várta a vendégeket.
Jöttek is szép számban, hiszen délutánra strandparádét hirdettek, melyet a múlt héten keltett volna megtartani, de a rossz időjárás miatt elhalasztották.
Kora délután egy erős felhőképződés keletkezett kevés esővel. Ettől azonban inkább a rendezők ijedtek meg, mintsem a strandolók. Ők ugyanis rendületlenül kitartottak. Az idő őket igazolta, mert később kisütött a nap s elvonultak a felhők a strand és a parádé fölül egyaránt. Tovább >>>

-- Szabó Terézia: Az elvetett magból jó termés legyen!
1963. október. Csengett a telefon az apostagi iskola igazgatói irodájában. Dunaújvárosból jött az örömhír: jöhetek a városba tanítani. Dani Lukácsnak és Fekete Pista bácsinak köszönöm most is, a múló évek távolából.
1963. október 15-én szebb névnapi ajándékot nem is kaphattam volna, mint az "egész" Móricz Zsigmond Általános Iskolát: Emmuskával, Vörös Jánossal, a felső- és az alsó tagozatos kedves, szeretettel fogadó, segítőkész kollégákkal. Akkor még nem tudtam, hogy ének-zene tagozatos iskolába kerültem. A csengő gyermekhangok, a fuvolázó kockás inges nebulók elbűvöltek. Rövid idő alatt észleltem, hogy az érdeklődő, csillogó szemű gyermeksereg hosszú távra magához láncol, s én mindent el fogok követni, hogy szeretetemmel, szakmai tudásommal tanítsam, neveljem őket. Tovább >>>

63. Evangélikus templom II. - Tetten ért csodák
Csodákban koldus időket élünk. Kiradírozni próbálták őket. Igyekeztek ellopni tőlünk. A mesék világába taszították, "vallásos hiedelemnek" titulálták. Megkeményedtek a szívek, bezárultak a fülek, megvakultak a szemek észrevenni a logikán, az ésszerűségen, a köznapin túli valóságot. A történelem legkegyetlenebb, legembertelenebb, legvadabb századában különösen nem lehettek már csodák. Már csak természetellenes bűnök nyertek teret, kerültek filmre, vonzottak nézőket. Mindent levetkőztettek, közszemlére tettek, mert csak az volt "hiteles" mit megérinthettek, s szemügyre vehettek. A csodák elsikkadtak az embermilliók kiirtása közepette: frontokon vagy táborokban; "békében" vagy háborúban; szemtől szemben vagy éjjel, alvó városokban. Soha ennyi embert nem zabáltak föl a földek, s vérrel ennyi mezőt nem öntöztek. Tovább >>>


62. Ludas Matyi Dunapentelén
Város nem úgy készül, hogy felépítenek egy házat, azután melléje egy másodikat, majd egy harmadikat. Így csak laikus kezdene várost építeni. Város egyszerre épül. Egyidejűleg kezdik meg egész utcasorok építését, egyszerre emelkednek a falak mindenfelé. Az embernek az az érzése, hogy végülis félóra alatt lesz kész a város teljesen; - mondjuk - három órakor 15.000 ember még kilincseket fog szidolozni, félnégykor készen lesz a város: be lehet rajzolni a térképekre a régi Dunapentele mellé és be lehet írni a lexikonokba.
Aki a város "Dunai Vasmű" feliratú íves kapuját átlépi, valójában a jövőbe lép. Roppant izgalmas érzés, éppoly izgalmas, mint a látvány, amelyet nyüzsgő munkáshadaival, csodálatos gépeivel és máris pezsgő életével az épülő Pentele nyújt. Tovább >>>

61. Pentelei Molnár János
Ezerkilencszázhatban, a Műcsarnok első termében, feltűnő helyen, ahová rendszerint a tárlat legjelentősebb dolgait helyezik, egy kép volt kiállítva, címe: "Piéta". Nagyon sokszor hallott cím, a téma is olyan, amivel lépten-nyomon találkozni múzeumokban. Mégis a kép nem juttatta a néző eszébe a múzeumok festőit, az ismert, híres, sokszor reprodukált és utánzóit Pietákat. A kép festője Pentelei Molnár János. Oly név, amit először hallottak ekkor a tárlat látogatói. Előbb is kiállított, 1904-ben egy vadász csendéletet, de ezt csak kevesen vehették észre, csendben megvonult sok más száz kép közt. A "Piéta" azonban feltűnést keltett, valójában még egészen ismeretlen új nevet dobott a felszínre. Magára terelte figyelmét a kritikának, műértőknek és a kormánynak. Kitudódott, hogy a festője, Pentelei Molnár János egészen fiatal ember, mindössze pár év a festői múltja, két-három esztendő, hogy piktornak készült, s máris ott van, hogy az akadémiákban, nyilvános jellegű iskolákban nincs tovább keresnivalója. Ezt másképpen úgy hívják, hogy siker. Tovább >>>


60. Orvos és költő - beszélgetés Dr. Gujás Márta reumatológussal
Egy előadáson ismerkedtem meg Dr. Gujás Mártával, akivel az együttműködő kommunikációról beszélgettünk. Meglepett, s nagy örömömre szolgált, hogy mennyire otthon jár e témában. Később Tóth Dezső tanár úr hívott, fel, hogy felhívja a figyelmemet arra, hogy Márta az orvoslás mellett versekkel is foglalkozik. Ennek kapcsán ültünk le beszélgetni;
- Kedves Márta, mesélj, mi szél hozott vissza a mi kisvárosunkba, s mi történt előtte és közben?
- Kecskeméten születtem, édesapám orvos, édesanyám pedagógus volt, négyen voltunk testvérek. Kiskőrösön végeztem az általános iskoláimat, Szekszárdon a gimnáziumot. Apám bíztatott az orvosi pályára, azt mondta: "az orvos háborúban és békében is megél", így lettem, hát orvos. Tovább >>>

59. Zöld rendelő - Privatizáció
A Parlament elé benyújtott közel ötven módosító javaslat alapján módosult június 17-ére virradó éjjel a Kórháztörvény. Azt, hogy milyen tartalommal fogadta el a módosítást a képviselőtestület, pontosan még nem lehet tudni - nyilatkozta lapunknak Dr. Máté Kasza László, a dunaújvárosi Szent Pantaleon kórház főigazgatója. A törvénymódosítás július l-jével lép érvénybe, de minisztériumi végrehajtási utasítást kell kapcsolni hozzá, és ennek átfutási ideje még két-három hónap.
Mi vár ez alapján a dunaújvárosi kórházra? Privatizáció? Még nem biztos. A helyi önkormányzat közgyűlése, mint a tulajdonosi jogok birtokosa, dönthet a témával kapcsolatban, de a kórház vezetősége nem tud nagyobb ilyen jellegű elhatározásról. Kivételt képez ez alól a kettesszámú rendelőintézet (Zöld SZTK), aminek privatizációja hosszú hónapok óta napirenden van. Ebben az esetben is felajánlották a fogorvosoknak és háziorvosoknak, hogy élhetnek az elővásárlási jogukkal, de legyen az kórház vagy rendelőintézet, az intézmény csak egyben adható el. Tovább >>>

58. Emberből!
"Itt maradtam tehát, s lettem dunaújvárosi, és maradok is, mert hiszen életemnek túlnyomó részét itt töltöttem. Hogy mivel töltöttem? Azzal, hogy éltem. Dolgoztam itt és ott, s közben írtam és fordítottam, jól-rosszul ezt én meg nem ítélhetem. … A Parnasszusnak még a derekára sem vágyakoztam, nemhogy a csúcsára, s maradtam itt és írtam, ahogyan erőmből és szorgalmamból tellett." Kemény Dénes. Tovább >>>

-- Május 2.
1950. május 2-a örökre nevezetes dátum marad a Duna partján. Hajnalban néhány kubikos, kőműves, ács elindult a 6-os úton, majd földbe merítették ásóikat, csákányaikat a honfoglalók. Talán maguk sem gondolták, hogy munkájuk eredményeként, néhány év múlva átrajzolják a térképet, és szerte a világon bejegyzik a kartográfusok, hogy a Duna 1582. folyamkilométerénél új város, új gyáróriás született. Tovább >>>


57. Városépítők visszaemlékezései
Együtt ülünk heten. A 26. Építőipari Vállalat hat dolgozója és az újságíró, aki kérdezi őket. Be kell vallani, van egy kis meghatódottság az emberekben. Az első évről beszélgetünk most, az első dunapentelei májusról, amikor még..., de hadd mondják el ezt ők maguk. Tovább >>>

56. Vallomás a városról
Elfogult vagyok. Ezernyi érzelmi szállal kötődöm a városhoz. 1951 őszén jártam itt először, az Építők Központi Énekkarával, abban a radari kultúrházban, mely később a "26-os labor" lett. Este jöttünk - éjszaka mentünk, a városból semmit sem láttunk, csak a barakktábort, de meglepett a tárcsás telefon, a sok ember: és a magam magányos farkas módján, az előadás szünetében elbolyongtam az épülő vasmű felé, amely esti fényben zord volt és számomra inkább félelmetes. A bejárat felett megvilágítottan, szinte ragyogott a "SZTÁLIN VASMŰ" felirat. Tovább >>>

-- Itthon vagy! - Ilyen ma a Sztálin-barokk fellegvára
Ugyan Dunaújváros Magyarország egyik legfiatalabb települése – hiszen még a hetvenet sem töltötte be -, a terület múltja mégis egészen a bronzkorig nyúlik vissza. Később pedig, amikor már a Római Birodalom határa, a limes húzódott itt, a rómaiak a löszháton katonai tábort építettek, Intercisa néven.
A település a szó római értelmében nem számított városnak, de a dunai határátkelőn komoly kereskedelem folyt a barbarikummal.
Intercisa virágkorából faragott, feliratos kövek, gazdag üvegleletek, ékszerek, egy ritka, így különlegesnek számító bronz Minerva szobor és Pannónia legszebb Mithrasz domborműve is előkerült. Mint ahogy a város katonai fürdője is, amit a birodalmi szabvány alapján tervezhettek. Tovább >>>

55. Hetényi István - Meg kéne írni
Dr. Hetényi István levéltáros, író, költő verse. Tovább >>>

54. Harcban a hóval
A csaknem szibériai zordságú időjárás már vasárnap kora hajnalban figyelmeztetett: próbára teszi a közlekedőket. A szél hótorlaszt emelt a 6-os úton Ercsi és Százhalombatta között, s éjjel két óra tájban fogságba ejtett huszonöt-harminc személyautót. Vezetőik az úton hagyták kocsijukat. Ez jócskán megnehezítette a közúti igazgatóság hóeltakarító munkáját, de végül az út szélére vonszolták a lezárt kocsikat, s egy óra elteltével megindulhatott a forgalom a 6-os úton.
A továbbiakban vasárnap nem is volt fennakadás közútjainkon Dunaújváros környékén. Hétfőn viszont igen. Tovább >>>

53. Acélországúton, az acél városába
1954. január 14-én adták át a tehermentesítő Mezőfalva - Rétszilas vonalat, hogy az új vasműhöz a Komlóról érkező szenet ne kelljen kerülőúton, Pusztaszabolcson keresztül szállítani. A 42-es vonal Sztálinváros - Mezőfalva közötti szakaszát teljesen új nyomvonalra építették, így Nagyvenyim község határában megszűnt a vasút, vele együtt az ott működő megálló-rakodóhely. Az új vasúti pálya a külterületi lakotthelynek számító Újvenyim határában haladt el, nyilvánvalóan fontosabb volt a komlói szén útjának lerövidítése, mint az akkor még alacsony lélekszámú kisközség közvetlen vasúti kapcsolatának biztosítása. Tovább >>>

-- Szalki-sziget
A Dunai Szigetek blog év végén meghirdetett szavazásán az olvasók/látogatók döntése alapján 2016-ban az Év Dunai Szigete: SZALKI-SZIGET
A szavazás végeredménye is rámutat arra, hogy a hajdan szebb napokat is megélt városrész nem merülhet feledésbe, foglalkozni kell vele, adott esetben fejleszteni kell, bár tudjuk, ez már nem olyan egyszerű, az esetleges befektetések nem biztos, hogy gyorsan megtérülnének. Ha egyáltalán megtérülnek. Tovább >>>

-- Október, Quimby, a kezdetek
Ritka pillanatok ezek, amikor a várostörténet összeér a zenei ajánlókkal, márpedig ez a nap ilyen. 25 évvel ezelőtt Dunaújvárosban megalakul a Quimby zenekar! Minden más már történelem, és mint az látható, hallható, nincs vége. Visszaemlékezés a kezdetekre, valamint a legújabb album a Jónás jelenései, a deezeren. Tovább >>>

-- Isten éltesse Törőcsik Mari művésznőt!
Csetlő-botló fiatal fruska, afféle bajkeverő szélvészkisasszony ez a kölyök, Sztálinváros egyik üzemében. Olyan, aki lelkes túlbuzgalmában mindenből bajt csinál. Azonban még így sem tudja elpusztítani az emberek jóindulatát, akik mind felelősséget éreznek az apátlan, anyátlan kis inas sorsáért. Ez az aranyos balkezes gyerek beleszeret az ifjúsági szervezet titkárába, aki előbb nem veszi őt nőszámba, csak mikor egy konkurens udvarló tűnik fel a láthatáron, következik be az előrelátható happy-end. Tovább >>>

52. Rákóczi adó
Üdvözöljük a szabad dunapentelei rádiót! Ma reggel nagy örömmel hallottuk a 36 m-es rövidhullámon jelentkező szabad Dunapentelei Adót. Bízunk benne, hogy tárgyilagos és igaz tájékoztatásával nagyban hozzá fog járulni a Dunapentelei Nemzeti Bizottság munkájának sikeréhez. Ezen keresztül a város védelméhez. Tovább >>>

51. 1956-os események III.
A budapesti forradalmi események híre futótűzként terjedt Fejér megyében. Október 23-án a délutáni órákban feszült hangulat uralkodott Sztálinvárosban. Másnap, október 24-én a kora esti órákban népgyűlést hirdettek, ahol az alkalmi szónokok mind határozottabban hangoztatták, hogy szervezetten, a néphadsereg Sztálinvárosban állomásozó alakulatával, felfegyverkezve induljanak a fővárosban harcoló szabadságharcosok megsegítésére. Háttérbe szorult az MDP városi bizottsága és a városi tanács apparátusa is. Nem a párt, nem a tanácsi vezetők voltak az utca urai, hanem a nép! Tovább >>>

-- Hazahúzó Nemes Annával
Nemes Anna hazatért, mint általában szokott, de most nem csak a családjához látogatott el, hanem kamera, operatőr segítségével körbejárta városunk nevezetességeit.  Tovább >>>

50. Rezesbanda? Hangversenyzenekar!
"Rezesbanda", legyintenek sokan, ha fúvószenekarról van szó, mert ez sokak számára nem jelent egyebet, mint katonazenét, magyarán: marsot, menetindulót, méghozzá a német-osztrák fajtából.
A németek, s különösképpen a csehek - akikről a rossznyelvek azt mondják, hogy hónuk alatt trombitával születnek - sok évszázados hagyománnyal bírnak a fúvószenében, s csakugyan tőlük jutott el hozzánk, az iparosodás évtizedeiben a "rezesbanda", - a trombita, a kürt, a harsona, a tuba, a kontrabassz-tuba, ismertebb nevén a helikon - de velük együtt a fafúvók is, s közülük a klarinét és a fuvola ma is nélkülözhetetlen hangszere a fúvószenekaroknak. Tovább >>>

49. Miért Sándor Frigyes a névadó?
A terv régi, a döntés a napokban született: Sándor Frigyes nevét veszi fel a dunaújvárosi Állami Zeneiskola. Miért Sándor Frigyes lesz az intézmény névadója? - kérdésünkre Horváth Dénes, a zeneiskola igazgatója válaszolt:
- Sándor Frigyes mind hegedűművészként, mind karmesterként és kamaramuzsikusként átfogó személyisége volt a huszadik század magyar és európai zenei életének: munkássága,- azon túl, hogy mindenkinek példamutató lehet - számunkra programadó. A zeneiskola és az egyesület hangszeres együttmuzsikálási kultúrája az elmúlt években kiteljesedett, a névfelvétel további - hasonló irányú - munkálkodásra buzdít bennünket. Tovább >>>

48. Nagy László: Várost találtam, másat
A Fehérvár-dunaföldvári úton, Mezőfalva határában van egy domb. Innen láttam meg először a várost, a kéményeket, a hosszú gomolyban úszó vörös füstöt, a gáztartályok sakktábla borítását, a házak tetejét, a víztornyot, a régi tömzsit és papírgyár földbeszúrt felkiáltójelét. Tovább >>>

-- Dalok, zenészek Dunaújvárosból II.
Tavaly tavasszal betekintést nyerhettünk a magyar zenei világba és kicsit feltérképezhettük a  dunaújvárosi szálakkal rendelkező formációkat, együtteseket. A lista persze sosem lehet teljes, így van lehetőség újra és újra bővíteni. Egy biztos, ma is elsősorban dunaújvárosi kötődésű zenészek, zenekarokról lesz szó! Tovább >>>

47. Evangélikus templom I.
A pillanat elérkezik, a látvány impozáns, az ökumenikus nézelődők elégedettek. A "másik" templomának is lehet örülni. Hovatovább ez az ünnepélyes hangulat némi humort is megenged:
- Mintha egy kicsit jobbra dőlne a torony... ugyan, érzéki csalódás... de most nézem, tényleg... - hallatszik innen is, onnan is.
Aztán a válasz:
- Nem baj! A "kék iskola" és a "zöld esztéká" után a cserép és a réz színe miatt úgyis "vörös templomként" került a köztudatba. Hát most mindenki láthatja, hogy jobbra "tart"... Tovább >>>

46. Május 1. utca
Nohiszen, még magam sem tudtam, mikor először megpillantottam a sártengerből kimagasló öt téglavörös kockát, 1950 novemberében! Mert akkor már állt az öt kockaház, a Pattantyús Sándor földje, meg a Horváth Jóska leleményessége helyén. Haj, be megilletődve néztem! Milyen nagy, milyen impozáns volt akkor ez az öt szerény kis kockaház a semmiben! Mint öt erőd. Mint öt őrtálló óriás a pusztaságban. A középsőnél: a homlokán neonfényes vörös csillag. Esténként messzire világított; akkor az volt az érzésünk, hogy ennél magasabb világítótorony nincs is a világon. Tovább >>>

-- 3 éve szemelvények
Egészen pontosan 3 éve, 2013 május elsején került fel az első blogbejegyzés, amiből nem sokkal később kialakult a Szemelvények Dunaújváros történetéből sorozat. 1958 május elsejei eseményekkel kezdődött minden... Most, 3 évvel később, 45 számozott, és némi kiegészítő, számozatlan bejegyzés van az oldalon, (6), ami valamilyen szinten Dunaújváros történetéhez szorosabban kapcsolódik, és még rengeteg anyag van, ami feldolgozásra vár. Szeretném azt ígérni, hogy rendszeres időközönként kerülnek fel az anyagok, de ez így, ebben a formában sajnos nem lenne igaz, ez az igazából hobbi szinten működtetett rendszer sajnos ennyit enged, hol jobban megy, mint az utóbbi pár napban, hol kevésbé. Tovább >>>

45. Rendelőintézet
Szerdán este ünnepélyes keretek között Ratkó Anna elvtársnő, egészségügyi miniszter jelenlétében felavatták a sztálinvárosi rendelőintézetet. A nagy eseményre összegyűltek a sztálinvárosi egészségügyi dolgozók, valamint az építkezés dolgozói. Tárnok Béla sztahanovista építésvezető az építkezés nevében átadta a rendelő intézetet az Egészségügyi Minisztériumnak, utána Ratkó Anna elvtársnő szólt az ünneplőkhöz. Az ötéves terv beruházásairól elmondotta, hogy Sztálinváros nagyságában, fontosságában és jelentősségében első helyen áll az országban. Majd a Népköztársaság kormánya nevében átadta a rendelőintézetet a sztálinvárosi tanácsnak melyet Berecz Bertalan, a tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke vett át. Utána Hidasi elvtárs, a Kohó és Gépipari miniszter nevében kiosztotta a Sztálin Vasmű Emlékérmeket. A vendégek megtekintették az új rendelőintézetet. Tovább >>>

44. Megírta a Magyar Közlöny
Az Építésügyi Minisztérium megbízottai és az érintett vállalatok küldöttei az államtitkár vezetésével bejárták a pentelei fennsíkot. majd meghatározzák a felvonulás ütemét és az építkezés kezdő lépéseit. A döntés szerint első lépésként 1000 fő részére tíz, egyenként 100 férőhelyes lakóbarakkot állítanak fel, amelyhez a csővázat és az építőanyagot az Építésügyi Minisztérium bocsátja rendelkezésre. Ugyancsak az építésügyieknek kell gondoskodniuk ágyról, ágyneműről, mosdófelszerelésről. A téli fűtéshez a kályhákat a Nehézipari Beruházási Vállalat biztosítja. Tovább >>>

43. Miért pont itt?
A Politikai Bizottság a dunapentelei telepítést jóváhagyta, és 28-án már a Minisztertanács is így határozott. E határozat lett a magyar vaskohászat történetében legjelentősebb döntése, azzal, hogy végleges helyet adott a Duna menti vasműnek. Tovább >>>

42. Sztálinváros vízibusz
Vasárnap délelőtt 10 óra 1 perckor ragyogó tavaszi napsütésben egy karcsú fehér hajó kötött ki a szigeti hajóállomáson. A hajó oldalán ez a felírás  volt: "Sztálinváros". A kikötő hídján két oldalt színes zászlók csattognak a friss tavaszi szélben. Alatta a sztálinvárosi úttörők vízi-úttörő csapata állt díszőrséget. Tovább >>>

41. Van még valami adósságunk?
De még mindig nem tudtuk, hogy mi készül. Február elején egyik évfolyamtársamat fedeztem fel, térdig érő hóval küszködve a vasútállomástól befelé vezető úton. Rövid idő múlva fél rőfnyi füstölt kolbász és egy kancsó forralt bor mellett, természetesen hétpecsétes titok alatt elárulta: a mohácsi kombinát nem épül fel. Túlságosan közel van a határ. A kombinátot Dunapentele mellé tervezik. Ő tudja, mert újév óta tervezőintézetben dolgozik, feladata a telepítés előkészítése. Tovább >>>

40. Le journal
Az utalás teljesen egyértelmű. A Kossuth maszkjában tetszelgő hettita király Rákosi, a hettiták pedig a kommunisták: „balzsam jut minden lakosnak / így készül az illatos tag / múmia kit masztaba zár / ön is hettita ugyebár / a hettita a hettita / különös nép a hettita / azt hiszi minden hettita / mindenkiről hogy hettita” – olvasható alább. Ráadásul az új városban szinte kizárólag férfiak laktak, és akkoriban közbeszéd tárgya volt, hogy az ebből fakadó szexuális nyomor mennyi problémát okoz. Ugyanakkor ez teremt lehetőséget arra, hogy a metaforát kitágítsa, hiszen a technika hagyományosan maszkulin dolog, amely erőt vesz vagy éppen erőszakot tesz a természeten, ami viszont női princípium: „a város férfimorajának / partján a mező lánykateste”. Ebben a pillanatban már többről van szó, mint az erőltetett iparosítás puszta kritikájáról.  Tovább >>>

-- Hogyan épült Sztálinváros?
Dunaújvárosi emberkísérlet, pontosabban kísérlet arra, hogy megalkossák a szocialista embertípust, valamint a hozzá illő életmódot és környezetet. Hogyan épült Sztálinváros? Ki volt a főépítész, milyen álmai voltak? Tovább >>>

39. Dunaújváros
1961. november 25-én jelent meg a Magyar Közlöny 87. száma, amelyben  olvasható volt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 17/1961. számú határozata városunk nevének megváltoztatásáról. Tovább >>>

38. Indul egy turbina
A Központi Vezetőség határozata után a Sztálinvárosi Erőmű vezetői is összeültek, hogy megbeszéljék a további feladatokat. Az erőmű még fiatal üzem, alig egy hónapos. Jelenleg működű gépegységével 15.000 kilowatt energiát ad az országos hálózatnak. A villamos energiatermelés fokozására vonatkozó határozat feladatul tűzi, hogy meg kell teremteni az erőművek biztonságos üzemeltetésének feltételeit meg kell valósítani az erőművek rendszeres, tervszerű, kiváló minőségű karbantartását, javítását, tartalékalkatrészekkel, korszerű műszerekkel való ellátását. Tovább >>>

-- Isten éltesse Törőcsik Mari művésznőt!
Visszaemlékezésünkben elevenítsük fel az épülő városunkban forgatott Kölyök cím film nevezetesebb jeleneteit. Tovább >>>

37. Nem is ide akartunk jönni
Csasztuska zseniális szereposztással, valamint kis városkép Révész György 1966-os Minden kezdet nehéz című fekete-fehér, hangalámondásos, magyar játékfilm részletéből. Tovább >>>

36. Legyen neve Sztálinváros
A város és a vasmű új nevéért indított kampány 1951. október 12-én kezdődött.
Az aznap tartott nagygyűlésen Horváth László kétszeres sztahanovista betonozó brigádvezető kért szót és javasolta, hogy a várost nevezzék el Sztálinvárosnak, a gyárat pedig Sztálin Műnek. Horváth László visszaemlékezése szerint ezt a feladatot a felolvasandó szöveggel együtt a városi pártbizottságtól kapta. A szöveget azonban elveszítette, és így a gyűlésen egész kurta-furcsán csak néhány szót mondott a patetikusan összeállított szónoklat helyett. (A névadás felülről történt kezdeményezését igazolja az is, hogy 1951 tavaszán a belügyminiszter az új város nevét csak ideiglenesen mondta Dunapentelének..) Tovább >>>

35. 1956-os események II.
A városban teljesen felborult a rend. A fővárosból, felettes szerveinktől a lobogók kitűzésén túl semmiféle utasítást nem kaptunk. A telefon megsüketült. A bekövetkezett tragédiáról csak kósza hírekből, a rádió egymásnak ellentmondó híradásaiból értesültünk. 
Teljesen magunkra maradtunk, ezek az órák rosszabbak, nehezebben elviselhetők voltak számomra, mint amikor az illegalitás éveinek vége felé a nyilas banditák elől bujkáltunk feleségemmel. Tovább >>>

34. 1956-os események I.
Október 25-én hajnalban a kenyérgyár kapujánál öt honvéd jelentkezett azzal, hogy "kenyeret viszünk a budapesti szabadságharcosoknak". Az alkalmi gh-sokat a laktanyai helyőrség letartóztatta. Ezen a délelőttön volt már valami a levegőben. Vasmű-szerte gyűléseket tartottak, és mindenféle bizottságokat választottak. A megválasztott bizottságok képviselői bejelentették, hogy késő délutánra gyűlést hívnak össze a Bartók Béla Művelődésház előtti téren. Erről a szándékukról a rendőrséget is értesítették, ahonnan rendfenntartókat is kértek. Délután a pártszervezetek által delegált kommunisták összegyűltek a pártbizottságon, de végül is nem kaptak fegyvert. Csak biztatást, hogy az esti gyűlésen - ha szükség lesz rá - kiabáljanak ellenjelszavakat. Tovább >>>

33. Zöld Rendelő - Azok a "boldog szép napok"
Több mint egy év késéssel, áprilisban átadták a Szórád Márton úti, II. számú rendelőintézet hidroterápiás blokkját. Egy hónapos próbaüzem után, májustól már teljes "gőzzel" működik a várva várt részleg. Az első negyedévben csaknem ötezer mozgásszervi megbetegedésben szenvedő embert kezeltek az orvosok és az asszisztensek. A hidroterápiás blokkot jól kiegészíti az elektroterápia, amely már korábban is fogadott betegeket: tavaly több mint ötvenöt és fél ezret, az idei első félévben pedig csaknem harminckétezret.
Az említett adatokkal bizonyítja dr. Nagy Károly reumatológus főorvos, hogy a városban meglehetősen magas a különféle mozgásszervi megbetegedésben szenvedők száma. Mindehhez hozzáteszi: ami az új részleg ellátását, felszerelését illeti, még nem lehetnek teljesen elégedettek. A következő években bevezetendő hő- (hideg, meleg) és UV-fénykezeléssel lesz komplett a városnak és környékének fizikoterápiás ellátása. Tovább >>>

32. I. Bringatúra
Pontosan 1732 nevezési lapot kaptunk csütörtök reggelig, örömünkre tehát nagyon sokan leszünk a "Megéltünk már harmincötöt - bringázzunk most harmincötöt" kerékpártúra holnapi rajtjánál. (Az 1500. jelentkező nevét - aki az Arany Csillag szállodától kétszemélyes vacsorajegyet nyert - a túra végén áruljuk el.)
Nevezni a mellékelt nevezési lappal lehet (gyülekezéskor a Lenin téren is, 8.45- ig).
A kitöltött túralapot mindenki hozza magával (a nyilvános sorsoláson csak azzal vehet részt).
Gyülekezés: szombaton reggel 8 órakor Dunaújvárosban, a Lenin téren. A készülődőket a vasmű tűzoltózenekara szórakoztatja.
Rajt: 9 órakor.
Útvonal: Lenin tér-Dózsa György út-6-os út-venyimi út-Mezőfalva (szovjet hősi emlékmű). Onnan rövid pihenő után, ugyanezen az útvonalon térünk vissza. A menet élén és végén rendőrautók haladnak, biztosítják a veszélytelen kerékpározást, közöttük kell pedálozni. Fokozott figyelemre, óvatosságra kérünk minden résztvevőt. Nem versenyről - túráról van szó. Tovább >>>

31. Éljen május elseje!
Eljárt az idő.
Az időnek ez a dolga. A filmforgatás véget ért.
Filmforgatás, film, játék, sok-sok szereplő, színészek, statiszták. Kellékek, a kellékekhez tartozó személyzet, filmforgatást látogató szponzorok.
Képek.
Játék, hogy jelesül idézve a történteket, bemutassa a kisemberek által megélt hétköznapokat, a történelem szeletkéit, amelyek által a később született generációk megérthetik majd, miért az anyunak kellett mosni a focisták izzadtság szagú mezét, s miért járt annyit fröccsözni az apu a Dulásba.
Film, játék. 
CSOCSÓ! Tovább >>>

30. Költészet napjára
Szécsi Margit, Rózsa András és Kalász Márton versei. Tovább >>>

29. Fedett uszoda
1977. április 2-án a hazai "létesítmény-jegyzékre" új név kerül fel: a dunaújvárosi fedett uszodáé. Azé a fedett uszodáé, amelynek építését két esztendővel ezelőtt, 1975. március 10-én kezdték meg. Ez az uszoda nemcsak azt jelenti, hogy a ma ötvenötezres lélekszámú város gazdagodott egy télen, nyáron egyaránt használható uszodával, hanem azt is, hogy a város vonzáskörzetében, a Mezőföldön szintén megindulhat az úszósport fejlődése. A létesítmény jelentőségét csak aláhúzza, hogy a legközelebbi ilyen uszoda a fővárosban és Kecskeméten van. A dunaújvárosi fedett uszoda vízét "mesterségesen" melegítik, s ehhez a Dunai Vasmű úgynevezett hulladék-gőzét használják fel. Megszűnt tehát az az állapot, hogy az ember számára legtöbbet nyújtó sportok egyikét, az úszást, csak néhány nyári hónapban űzhették kedvelői.
Dunaújváros a településfejlesztési tervekben részleges felsőfokú központként szerepel. Most, hogy elkészül az új uszoda, remélhetőleg a magyar úszósport nagykönyvében is megkapja rövidesen a felsőfokú jelzőt. Tovább >>>

28. Zöld Rendelő - Átadás
Az építők kétségkívül szép munkát végeztek. Az olajzöld bútorokkal berendezett háromemeletes épület - ez volt a helyszíni bejárás résztvevőinek egybehangzó megállapítása - a legkényesebb szakmai igényeket is kielégíti. A falakat mosható, fertőtleníthető műanyag borítja, a padozat jól tisztítható hézagmentes Hunor- Delfin bevonat. A különféle orvosi szakrendelőket, kezelőket befogadó helyiségeken kívül van az épületben ambuláns műtő, gyógytornaterem, fektető és pihentető helyiségek, büfé, telefonközpont, személyzeti étkező és öltözők. A fizikoterápia birodalma fél emeletszárnyat foglal el, s csak felsőfokú jelzőkkel illethető a vízgyógyászati részleg. Ez utóbbi várhatóan csak jövőre fogadhat betegeket, mert néhány fontos importberendezést még nem sikerült beszerezni. A rendelőintézet többi része ettől még üzembe helyezhető, feltéve, ha működni fog a röntgen és a hozzá tartozó filmelőhívó. Tovább >>>

27. Zöld Rendelő - Építkezés
A héten megkezdődött a Táncsics Mihály utca-Esze Tamás utca-Szórád Márton út által határolt területen Dunaújváros II-es számú rendelőintézetének az alapozása.
A tervek szerint CLASP szerkezetből megépülő új egészségügyi intézmény alapozása még az idén, az épület pedig a jövő évben készül el. A gyógyító munka 1981-ben indul meg az új rendelőintézetben, amely elsősorban a Dunai Vasmű üzemegészségügyi feladatait látja majd el, de a város egész lakosságának is rendelkezésére áll.
Az új rendelőintézetet a 26-os Állami Építőipari Vállalat építi meg. Az alapozási munkálatokat - az idő rövidségére való tekintettel - éjjel-nappal folyamatosan végzi a Dunaújvárosi Vízi Társulat. Tovább >>>

26. Zöld Rendelő - Tervezési szakaszban
Elkészült a Szórád Márton úti volt TÜZÉP-telep helyének építési terve. A Dózsa György út - Szórád Márton út - Esze Tamás utca - Táncsics Mihály út által határolt területen - a Dózsa György út felőli részen - kap helyet az új általános áruház, amely 3650 négyzetméteres alapterületével a város legnagyobb áruháza lesz. A földszinten lévő élelmi szer ABC jelentősen enyhíti majd a környék ilyen irányú ellátási gondjait. A terület Esze Tamás utca felőli részén épül meg a Dunai Vasmű 4000 négyzetméter alapterületű szakorvosi rendelője, amely nemcsak a vasműs dolgozók, hanem a város lakosságának egészségügyi ellátását javítja. A két középület között négy tömbben tízemeletes házak épülnek, összesen 320 lakással. A lakóépületek földszintjén GELKA-javítóbázis, eszpresszó, a járási fogyasztási szövetkezeti központi irodái, valamint, körzeti orvosi rendelők kapnak helyet. Az első 220 lakást az építők már jövő év végére átadják, a többi lakást, valamint  az áruházat, és a rendelőt a tervek szerint 1978. végéig kell megépíteni. Tovább >>>

-- Dalok, zenészek Dunaújvárosból
Enci válogatása a dunaújvárosi illetőségű zenekarokról igazi emlékcunamit idézett elő, és igen, a sor folytatható, vannak még dunaújvárosi szálak, én ezeket az előadókat tenném hozzá a a városi büszkeségek listájához. Csapjunk is bele a virtuális húrokba! Tovább >>>

25. Dunapentele. II.
Dunapentele a 19. század közepére Fejér megye egyik jelentős településévé fejlődött. 1833-ban a mezővárosok sorába emelkedett, az évente tartott négy országos vására révén regionális kereskedelmi jellege mind hangsúlyosabbá vált, amelyet az is erősített, hogy Budáról a Délvidékre (Eszék) vivő fontos szárazföldi út szelte át, s a vízi útvonalat illetően pedig a Duna "teremtett" kapcsolatot közelebbi és távolabbi vidékek piacaival. 
Dunapentele lélekszáma egyenletesen növekedett. 1850-ben 506 lakott ház volt a községben és 2678 lelket számláltak. A lakosság 80 százaléka magyarnak vallotta magát, 20 százaléknyi volt csak a szerb nemzetiségű állampolgár. Tovább >>>

24. Dunapentele I.
A Duna egyik szigetén állt, Szent Pantaleonról elnevezett monostort 1238-ban említi először oklevél egy peres ügy kapcsán. A görög rítusú szerzetesek lakta monostor építtetője és építési ideje ismeretlen, de erre feltehetőleg még az 1054-es schisma előtt került sor. A sziget maradványait a század elején kikotorták a folyamszabályozás során, így a monostor egykori szerkezetére vonatkozó egyetlen forrásunk Lázár deák 1528-ban kiadott térképe. Tovább >>>

23. Felavatták a Bartók Béla nevét viselő kerületi kultúrotthont
Sztálinvárosban az 1953-as év utolsó napján újból magasba szökkent a győzelmi lobogó, s ezúttal az új kerületi kultúrház homlokzatát díszítette, mely már messziről hirdette a város dolgozóinak újabb diadalát.
December 31-én az 500 személyes kultúrház zsúfolásig megtelt nézőtere előtt kezdődött meg az avatóünnepély, melyen Borovszky Ambrus, a Sztálin Vasmű igazgatója átadta az elkészült kultúrházat Tapolczai Jenő tanácselnöknek, aki a város dolgozóinak nevében átvette. Tapolczai elvtárs ígéretet tett, hogy a kultúrházat a városhoz méltó szocialista tartalommal igyekeznek megtölteni. Tovább >>>

22. Menekülés a vasfüggöny mögül
Az orosz tankok lecövekelték magukat a pártház, a tanácsház, a rendőrség és a vasmű főbejárata előtt, valamint minden nagyobb útkereszteződésnél.
A Nagybudapesti Munkástanács sztrájkfelhívását a vasmű munkástanácsa nem szavazta meg, de közmegegyezéssel elhatároztuk, hogy sztrájkra buzdítjuk a munkásokat, kértük, hogy vállaljunk szolidaritást a pesti munkatársainkkal.
A következő napokban sokan elmenekültek, főleg azok, akik aktívan részt vettek a forradalomban. Féltek a megtorlástól. Sokat töprengtünk mi is a feleségemmel: Menjünk? Ne menjünk? Tovább >>>

21. Jelentkeztünk következő nyáron is
Ezerkilencszázötvenkettőben két teherautóval mentünk "Sztálinvárost építeni", így mondtuk. Lobogtak a zászlók s fújtuk harsányan:
Sződd a selymet, elvtárs,
selyemből lobogót...
Nagy gödrök, árkok, téglarakások szerteszét. Szitált az eső, délutánra bokáig ért a sár, raktuk a téglát. Horzsolta a kezünket. Már nem volt kedvünk énekelni.
Azért jelentkeztünk a következő nyáron is. Akkor már álltak a Sztálin úti házak. Elkészült a társadalmi munkában épült Béke-ház.
A Sztálin úton kisvonat zakatolva húzta a téglával, sóderral megrakott csilléket. Nagy tömeg nyüzsgött a Béke téren, a Késdobáló előtt. Ott volt a gyülekező. Kordélyosok baktattak a Déliváros felé a telepre. Minden élt, mozgott, s volt valami felemelő abban, amit az emberek itt csináltak.
Évről évre megfordultam itt, érdekelt az épülő város. Akadtak már jó cimborák is: Beniczky Jóska, S. Hegedűs Lajos, Thomai Pista, Nasta Imre és még sokan mások. Tovább >>>

20. Hetényi István: DUNAÚJVÁROS
1956 februárjában felkérésre váltotta fel az ercsi cukorgyári életet és munkakört az akkor még Sztálinvárosi Tanácsnak hívott köztisztviselői szerepkörre. Munka mellett folyamatosan képezte magát, és így szerzett jogi diplomát és doktorátust a Pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetemen. Megalapította, majd vezette a Fejér Megyei Levéltár Dunaújvárosi Levéltárát. A Dunaújvárosi járás és Fejér megyeszerte elismert és közismert személyiség, sokat tett a '60-as és a '70-es években Ercsi és a környező települések: Beloiannisz, Besnyő, Nagykarácsony, Rácalmás és Dunapentele történetének áttekintésében, annak megírásában, az utókor történelmi tájékoztatásában. Tovább >>>

19. Öt esztendő
Öt esztendő számadása
Csendes város volt a miénk. De már nem annyira.
A legkülönbözőbb adatokkal lehet bemutatni Dunaújváros fejlődését, de ami a leginkább szembetűnő, és a legkevésbé vesszük észre, hiszen benne élünk e fejlődő városban, az az egyszerű tény, hogy többen sétálunk az utcákon és több utcán sétálunk többen. Olyan városrészekben randalíroznak a gyerekek, amelyek eddig nem voltak, s ott, ahol sokáig az éjszakai műszakból hazatérő zavartalanul pihenhetett, most álmából járművek zaja veri fel.
Már nem annyira csendes ez a város, mint öt évvel ezelőtt. Tovább >>>

18. A fiatal választókhoz
Hazánkban az ifjúság legfontosabb érdekei és alapvető céljai szükségszerűen megegyeznek a társadalomnak, a dolgozó nép államának érdekeivel és céljaival. Városunk ifjúságának túlnyomó többsége is becsületesen él, dolgozik, tanul, és új társadalmunk, a szocializmus építésében együtt halad az idősebb generációval. Közös munkájuk alapja az, hogy az idősebb generáció, amely a szocialista átalakulás legviharosabb időszakaiban helyt állt, kivette részét a régi rend megdöntéséből, s megkezdte a szocializmus felépítését - erőit egyesíti az őt követő nemzedékkel. A társadalom átalakításának forradalmi folyamata csak így lehet megszakítatlan. Tovább >>>

-- Várostörténeti visszatekintők
"1949 késő őszén a pentelei fennsíkon, 72 kilométerre délre Budapesttől, ott ahol a Duna határt szab a Mezőföldnek, egy parasztember a földjét szántotta. Lovas ekével, mint emberemlékezet óta minden őszön ezen a vidéken. És akkor két ismeretlen ember jött térképpel, vonalkázott hosszú léccel és egy három lábon álló műszerrel, A parasztember kérdésére, hogy mi járatban vannak, kurtán csak ennyit válaszoltak: 
- Egy város épül itt.
A parasztember végignézett a  pusztaságon, amit csak egy csupasz eperfasor szelt át, és nevetett. Vicces emberek ezek a jövevények - ezt gondolta.
És 1950 nyarán a 3949 lelket számláló Duna menti község, Dunapentele, országszerte ismertté vált: megindult a város építése. (...)"
Ezzel a bevezetővel indult 2004-ben az akkori sztalinvaros.uw.hu várostörténeti weboldal, Ez már a második, szöveges változat, a legelső, csak képeket tartalmazó eredeti változat 2003-ban, majd egy évvel korábban látott napvilágot. 
Véglegesnek mondható formáját 2005-ben érhette el, ekkor már flash animációs kezdőlappal, képeslapküldő szolgáltatással is rendelkezett. Tovább >>>

17. Sztálin Vasmű Építők
Nem a futballcsapat volt az egyetlen, amit hirtelen verbuváltak Sztálinvárosba. A főváros tehetséges labdarúgói költöztek az építkezésre, és bár a másodosztályban kezdett a csapat, egyetlen szezon elég volt, hogy NB I-es legyen a Sztálin Vasmű Építők SC. Tovább >>>

16. Vers mindenkinek
Szabó Balázs néhány éve mini kulturális forradalmat hirdetett a facebook-on. Ennek keretein belül arra hívta fel irodalomkedvelő ismerőseit, hogy osszák meg kedvenc magyar versüket. A kezdeményezéshez oldalunk is csatlakozik, a magunk egyszerű módján, és témakörében a következő két verset ajánljuk az olvasóinknak. Tovább >>>

15. Vasmű út, VÉGÁLLOMÁS
A társadalmasítást, a közös célokért való közös harcot a városi pártbizottság és a városi tanács is szorgalmazta. 1958 februárjában hangzott el a városi tanács ülésén: "Fel kell újítani a város építésének kezdetén jól bevált és lelkesen végzett társadalmi munkát". A vidám parki úttörőtáborban, a sportpályákon és az uszodánál várták elsősorban a lakosság segítségét, de a sláger kétségkívül az úttörővasút volt. 
Építését 1957 novemberében a Dunai Vasmű KISZ-esei vállalták. A kis gőzmozdonyt, a Mukit Ózdon vásárolta a városi tanács. Januártól négy hónapon át minden sztálinvárosi dolgozó havi ötven fillérrel és kétkezi társadalmi munkával segítette az úttörővasút építését. Eredeti tervek szerint az első vidám parki pályaszakaszt később az Erkel kertig meghosszabbították volna. Erre azonban sohasem került sor. Tovább >>>

14. Felejthetetlen fogadtatás a Vasmű úton
Nem is akartuk elhinni. Alig múlt négy hónapja, hogy Gagarin őrnagy az űrben járt, és most, 1961. augusztus 20-án itt köszönthetjük a Vasmű úton. Sokan, nagyon sokan, a város visszaszerzett rangját vélték felfedezni ebben a látogatásban. Tovább >>>

13. Interjú Lombos Ferenccel
Egy huszonhat éves fiatalembert bíztak meg 1950-ben, hogy legyen az építkezés pártszervezője, később az MDP Sztálin Vasmű építkezés titkára. Sok évvel később, Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke, interjút adott Aczél Gábornak, aki a dunaújvárosi könyvtár megbízásáról kérdezte a hajdani első párttitkárt. Tovább >>>

12. "Ha elhagyod az építkezést, áruló vagy!"
Az 1950 nyarán a pentelei építkezés vonzásköréből ideérkező fiatalok nagy része még mindig munkanélküliekből tevődött össze. A távolabbról jövők pedig vándorló kubikosok, segédmunkások voltak, akik még jól emlékeztek a munkanélküliségre, tartós munkaalkalmat kerestek, s csak kevesüknek volt mozgalmi múltjuk. Az első DlSZ-alapszervezetek létrehozását elősegíteni hivatott, a DISZ Központi Vezetősége által Dunapentelére irányított függetlenített szervezőknek mindenesetre rendkívül nehéz dolguk volt, hiszen „az alapszervezeti élet megteremtéséhez szükséges társadalmi munkaerőket nem "kiválogatniuk" kellett, hanem a szó legszorosabb értelmében meg kellett szervezniük. Tovább >>>

-- Örkény István - A Bónis család /részlet
- Ez Pentele - szögezte le végül. - A pokol.
- A pokol - mondta Sirovica.
- A pokol - mondta a fiatalasszony.
A revizor, aki éppen egy hosszú százalékszámításba volt elmerülve, nem szólt, csak csontos kezével intett: A pokol. Viszont a katonasipkás fiatalember most is elégedetlenül mormogott: "Nono", levette a sipkáját, megnézte, és visszaállította a feje tetejére.
A kocsiban kigyulladtak a lámpák.
Bónis Antal jókedve elszállt. Kezdte elveszteni a nyugalmát, ideges kimerültség vett rajta erőt. Nem így képzelte az ő első találkozását a pentelei építőkkel, a "hősökkel", ahogy Siklósi mondta. Az igazat megvallva, sehogy sem képzelte el ezt a találkozást, mert nem is gondolt rá idáig, csak most, érezve a hangulati feszültséget, kezdett nyugtalankodni. Hát hol az a lelkesedés, az a lendület, amiről az újságok írnak? Hol az a nagy tűz, mely - állítólag - nagy hévvel lobog mindazokban, akik várost építenek a pusztaságban, illetve kukoricaföldeken?
De nemcsak őt foglalkoztatták ezek a gondolatok. Az ablak mellől megszólalt a kislány, aki eddig olyan tevékenynek és magabiztosnak látszott, egy kis riadtság érződött a hangján. Tovább >>>

11. Mikrobusz és tengerjáró
1963. április 13-án az idegenforgalom elősegítésére a Fővárosi Tanács mikrobusszal ajándékozta meg a várost, amely három kocsiból állt és 46 személyt tudott szállítani.
Ezt május elsejétől a lakosság szolgálatába állítottuk. Nagy sikere volt ennek a város utcáin, melyet nemcsak a helyiek, hanem az idelátogatók is igénybe vettek. Járatot indítottunk ünnepnapokon a Vidám Park és a Halászcsárda, illetve a Duna-part között. 
A közlekedés igazi nagy ünnepe 1963. június 29-én volt, amikor az új hajóállomás felavatására került sor, amelynek megépítését néhai Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Bélay József, a MAHART vezérigazgatója tette lehetővé. Tovább >>>

10. Sztálinváros és a nagyívű tervek
„A Sztálin Vasműhöz tartozó Sztálinváros ne egyszerű lakótelep, hanem új típusú szocialista város legyen, tükrözze vissza az épülő szocializmus diadalmas erőfeszítéseit, biztosítsa az emberi igények kiegyensúlyozott kielégítését, épületei életörömet sugározzanak és minden egy egységes gondolat: a célszerűség és az emberről való gondoskodás sztálini gondolata hasson át.” Tovább >>>

9. Dunaújváros a jövő városa
Kicsit ugrunk az időben, 2004-ben ez a kis videó készült Dunaújvárosról. Talán most 2013-ban ezt egy kicsit másképp látjuk. Tovább >>>

8. Boldog új évet!
Újévi ajándék...
Mosolyogva fogad bennünket Titkos Tünde Ilona kétnapos kisbaba boldog mamája, Titkos Kálmánné. Tündérke 1957 január 1-én született reggel fél 10-kor.
Az egész család szeretettel várta Őt - mondotta Titkos kismama - különösen négy és féléves fiam, a kis Csaba várta, nagyon testvérkéjét.
- Nehéz volt? - tesszük fel az asszonyok, különösen az anyák között oly közismert és egyértelmű kérdést.
- Nem! Nagyon féltem, de szépen és könnyen sikerült! (Talán a kis Tündiké is tudta, hogy újév első napja van és megérkezésével nem akart kellemetlenséget okozni?).
A boldog kismama és városunk "újévi bébije", a kis Tündérke jól érzik magukat.
Mi ehhez a boldogsághoz még szívből jövő boldog új esztendőt és további jó egészséget kívánunk mindkettőjüknek. Tovább >>>

7. DISZ
A legelső építők a DISZ rózsaszín megbízólevelével érkeztek Pentelére. Mindössze ennyi állt a kartonlapon: "Megbízunk, hogy vegyél részt Dunapentele építésében." Vagyis, hagyd ott szülőfaludat, szakmádat, múltadat, régi életedet, és Dunapentelén kezdjél újat, vállald a kényelmetlenséget, a pufajkát, a gumicsizmát, taposs híg sarat, áss árkot, szállásold be magad egy barakkszobába, ahol a tieden kívül még harminc pár bakancs áll a fal mellett, és ne mérgelődj, ha szervezési hiba miatt délben hozzák a reggelit és este az ebédet. Érezd jól magad, és légy optimista, mert olyasminek a részese vagy, amit a magyar történelem aranylapjain jegyeznek fel. Tovább >>>

6. Sztálinváros a képzőművészetben
A szocializmus építésének nálunk is hasonló lendülettel kellett történnie, mint a Szovjetunióban. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a hidegháborús hisztéria megkövetelte a fejlesztést, hanem az is, hogy a dinamikus fejlődés a rendszer egyik szentesítője lett. A fejlődést pedig az új és hatalmas beruházások bizonyíthatták leginkább. Sztálinváros is így lett jelképpé. Nagyüzem és nagyváros született a semmiből néhány év alatt. Az új, az igazi szocialista városban megjelent minden, amit a korban jelesnek tartottak. E sikerek jelentették a párt politikájának helyességét, és azt is, hogy az MDP képes mozgósítani a tömegeket helyes célok megvalósítása érdekében, de azt is, hogy Sztálinvárosban már az építkezés során kialakult az új típusú, a szocialista ember. Minderre a művészetnek is fel kellett figyelnie. Tovább >>>

5. Kovács János
Öten voltunk testvérek. Én gyerekként nem tanulhattam, lehet, hogy később, ha nem jön a háború, minden más lett volna. De jött a háború, az érsekség megszűnt. Ki lettek osztva a földek, azon gazdálkodtunk. Ötvenben vonultam be katonának. Az egyik bátyám ötvenkettőben eljött Sztálinvárosba munkát keresni, fel is vették a Sztálin Vasmű gépgyárába. Olyan szerencséje volt, hogy lakást is kapott. Ötvenháromban leszereltem, tanakodtam magamban, hogy hova is menjek. Még nőtlen voltam. A bátyám azt mondta: gyere ide te is, majd találsz munkát. Egy novemberi napon hajóra ültem, és jegyet váltottam Sztálinvárosba. Ahogy kikötöttünk, már messziről hallatszott a rádiók hangja. Tele volt a Vasmű út mikrofonnal, mindig mondták, hogy mi épül, hova keresnek embereket, merre kell menni. Volt egy kis bőröndöm, abba a nővérem beletette a borotválkozókészletet, emezt, amazt. Mentem a bátyámékhoz. Este volt, a villanyok már égtek. Olyan volt, mint egy nagy karácsonyfa... Tovább >>>

4. Építők
A hajdani nagy barakktáborokban, a Délivárosban, a Radarban ezrek laktak. Aki munkát kapott Sztálinvárosban, annak szállás is járt. Egy vaságy, egy szék, egy keskeny furnér vagy pléh szekrényrekesz valamelyik barakkszobában.
Eleinte a felépült végleges lakásokat is szállásnak használták, hiszen az első évben családok nem is költözhettek az építkezésre. S ahol tízen-húszan laktak együtt, ott a tisztaság védelme egyszersmind az egészség védelmét is jelentette. Tovább >>>

3. Elsők...
1950. május 2-a örökre nevezetes dátum marad a Duna partján. Hajnalban néhány kubikos, kőműves, ács elindult a 6-os úton, majd földbe merítették ásóikat, csákányaikat a honfoglalók. Talán maguk sem gondolták, hogy munkájuk eredményeként, néhány év múlva átrajzolják a térképet, és szerte a világon bejegyzik a kartográfusok, hogy a Duna 1582. folyamkilométerénél új város, új gyáróriás született. Tovább >>>

2. Vidám park
Ma még csendes és majdnem néptelen a Vidám Parkhoz vezető betonút. Csak egy-egy teherautó dübörög végig rajta, vagy a szél sivít el fölötte, mint egy láthatatlan ragadozó, amely az ember kalapjára vadászik. S ha nincs kalapja, hát a haját kapja el és beletúr tövig. Szóval ma még csöndes: és majdnem néptelen ez az út, de egy hét múlva megtelik vidám gyermekekkel, mosolygó emberekkel, mert városunkban immár el sem képzelhető május elseje - a Vidám Park nélkül. Ide vezet az út a nagy demonstratív felvonulás után szórakozni és örülni az ünnep fényének a szabad, békés, alkotó élet sok apró népségének. Tovább >>>

1. Úttörővasút
Egyik legsikerültebb, sok munkával járó társadalmi erőfeszítésünk a városi úttörővasút építése volt. A Vidám Park erdősített területét szemeltük ki erre a célra. Ebben is szovjet barátaink voltak a segítőink. A kiviteli tervet az UVATERV készítette, közel 2,2 kilométer hosszú vasútvonalat, pályaudvart, végállomást terveztek. Hozzá egy hidat is, amelynek kivitelezése okozta a legnagyobb problémát. Ennek a megépítését az ideiglenesen városunkban állomásozó szovjet műszaki alakulat vállalta, tervét szovjet hadmérnök, a volt városparancsnok készítette. Tovább >>>

-- Mennyit (nem) tudsz Dunaújvárosról?
62 éves Dunaújvárosról egy két évvel korábban összeállított (de még aktuális) kérdéssor alapján megtudhatod mi mindent tudsz, vagy nem tudsz városunkról. Sok sikert!
A kérdéssor összeállításában még közreműködött: Gergely Ákos. Tovább >>>

0 megjegyzés: