2014. szeptember 15., hétfő

Dunakanyar - Kisoroszi


2014 szeptember 18-án a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium hajóra száll, és meghódítjuk újra Nagymarost, és Magyarország egyik legszebb, látnivalókban bővelkedő területét, a Dunakanyart. Munkahelyem már évek óta szervez ilyen jellegű iskolakirándulást, a legelsőt a hivatalos feljegyzések szerint 1973-ban szervezték, és a hagyományoknak megfelelően 4 évente rendezték meg. Pontos feljegyzés nincs hogy ez hányadik alkalom is lesz, mert sajnos voltak kimaradások, legutóbb 2011-ben lett volna aktualitása, de a kialakult helyzet miatt sajnos nem volt megoldható, így a diákok és tanárok bánatára csúszott a közös kirándulás lehetősége.

Most viszont 2014-ben újra megtöltjük élettel a Hunyadit, majd csütörtök késő délutántól a környék szállásait. Egykoron még elfért az egész iskola a verőcemarosi ifjúsági szálláson, de az elmúlt években átalakult a környék, az sokat megélt faházakat és főépületet lebontották, pedig annak idején még mi is, dunaföldvári "emelgések" is megjártuk a tábor majd minden szegletét.

hangulatfelelős 2003-ban....

.. és 2007-ben

Kár is tagadni, kiszabadulni a betondzsungelből pár napra, a legjobb amit kívánhat magának az ember, és már maga a Dunaújváros-Nagymaros hajóút is maga egy élmény. Visszafelé is természetesen. 


Szüleim jóvoltából már 3 éves koromtól életem részévé vált a környék, a Szentendrei-sziget csücskében  található Kisorosziban kempingeztünk majd minden nyáron, de kamaszként, és már felnőttként is örömmel térek vissza a szigetcsúcsra, vagy akár a környező településekre.

szabadon - szabadban... 1994-ben 

szigetcsúcs Visegrád tövéből

A környék legszebb, legjobb helyei:
  • Mogyoró-hegy az Erdészek Barátság Parkjával és Makovecz Imre által tervezett Madas László Erdészeti Erdei Iskola,
  • Zsitvay kilátó,
  • Fellegvár,
  • Visegrád,
  • Nagyvenyim felett a Julianus barát-torony
  • Zebegény,
  • Dömös,
  • Rám-szakadék
.. és még megannyi látnivaló.

2010 február

2003-ban a hajókirándulás alatt (is) átmentem Kisorosziba, ott találkoztam szabadnapos grafikusokkal, a következő két képet ők készítették....

 




Kisorosziról röviden...
Az egész sziget és szemben mindkét oldalt part, bizonyítottan lakott térség az őskor óta.
A honfoglalás korában az egész sziget a Rosd-nemzetiség birtokába került. Legközelebb lévén az ősi fővároshoz, a község első neve is Rosd volt, egészen Könyves Kálmán uralkodásáig, amikor orosz egyházatyák érkeztek Visegrádra, és itt telepedtek le.
Ettől kezdve Kisoroszi.
A község létét igazoló első hivatalos oklevél 1394-ből származik, amely szerint a falu a Kalászi család birtoka lett. Visegrád, királyi település, kiszolgáló személyzetének jelentős része is itt élt akkoriban, így a középkor számít a falu fénykorának. Vízi védettsége alapján a további évtizedekben is megtartotta jelentőségét. Kiváltságait I. Lajos, Zsigmond, Ulászló, sőt, I. Lipót is megerősítette.
Múltja és védettsége alapján a törők uralom alatt is virágzó település maradt. 1692-ben, mint életben maradó, munkaképes lakossággal rendelkező település, mentesült a császári sorozás alól, nem kellett katonát adnia. Így érthető, hogy ha rövid időre is császári érdekeltség lett. 1700-ban gróf Kontzia Valkard, majd gróf Stahremberg Tamás tulajdona volt. 1715-től a kamara igazgatása alatt, kiváltságokkal felruházott nemes helységként tartják nyilván. 1770-től gróf Keglevich Károly és örökösei kapják meg 1848-ig, majd a tagosítás során a koronauradalom része, a két világháború közti időszakig
A II. világháború utáni társadalmi változás a falu életében is szomorú időszak kezdetét jelentette. Kisoroszi népessége egyenletesen lassú ütemben fejlődött, egészen a II. világháborúig. A téeszesités bevezetésével sok család állást változtatott és megindult az elköltözés, párhuzamosan ezzel az idős parasztcsaládok kihaltak.
A rendszerváltással ismét népesedni látszik a falu, ami az erős vonzást jelentő idegenforgalommal függ össze, mert kezd nőni főleg szezonálisan az üdülőket kiszolgáló vállalkozók száma.
Jelenleg Kisoroszi élesen elkülönülő két településből áll. Az egyik az ófalu, a parttal párhuzamos főutcával, mint szalagtelepülés, a másik az üdülőkörzet a védett területekkel és vizisporttelepekkel, golfpályával.

2013 nyár, szigetcsúcs, napsütés, strandidő



Megosztás:

2014. szeptember 11., csütörtök

09/11


2001-ben munka közben hallottam a híreket, miszerint repülő ütközött a WTC egyik tornyával, majd nem sokkal később a második becsapódáskor már sejteni lehetett, itt már többről van szó. Napokig követtem a híreket, még innen kicsiny kis hazánk közepén is mélyen megrendített az ártatlan áldozatokkal járó támadás.

A támadást követő napokban összegyűjtött index.hu hírei egy helyen:


16:39 (NY, 10:39)
Fél millió ember az utcákon, a romba dőlt tornyok körül, próbálnak visszavonulni a hidak felé, de a hidakat lezárták. Gyögyörű őszi nap, a füst már lassan felér a Houston street felé, de a szél keleti, így Brooklyn felé megy a legtöbb - sajnálom, nem tudok írni jól, remeg a kezem, mint itt mindenkinek. A fő internetconnect éppen a Houston streeten van, ha az elszáll, nehéz lesz kimenni. Az irodatársam hirtelen elkezdett zokogni - nézzük most az ablakból, ami már nincs!
Hargitai József tudósítása a helyszínről
10 évvel később emlékkoncert Dunaújvárosban



Megosztás:

2014. szeptember 10., szerda

Nászút X. - Édes semmittevés


Nászutunk fordulópontjához ért, Isztambul után már "hazafelé" tartottunk. A terveknek megfelelő esti indulás után készültünk a következő napokra, a tengeri pihenőnapra, és Dubrovnikra, viszont ez utóbbi az egy nap alatt összegyűlt késések miatt kimaradt. Sajnos bármennyire is nagy, és összetett kisvárosként működik a hajó, vannak helyzetek, amikor nincs más választás, sajnos a betegeket megfelelő helyekre el kell juttatni, és ezért sem a betegre, sem a hajótársaságra nem haragudhatunk.
Az első beteget még az éjszaka folyamán vitték kishajóval partra, a másik beteg pedig sikertelen helikopterleszállás miatt Káristos városa felé tett kitérővel jutott el a megfelelő helyre, a kórházba.

mentési kísérlet helikopterrel

nem várt partraszállás

A helikopteres próbálkozás különösen érdekes volt, ugyanis a hajó fedélzetén nincs kialakítva leszállóhely, és még akkor sem tudott leszállni a hátsó résznél, ha elpakolták az asztalokat és kábeleket. Nehezítő körülményként szeretném még megjegyezni, szélből is volt bőven.
Később hangosbemondón kaptunk tájékoztatást hogy pontosan mi is történt az elmúlt órákban. Amit lehetett megtettek, reméljük a betegek már jobban vannak, ha jól értesültünk, egy szívrohamos, és egy infarktusos beteget kellett ellátni.

búcsú Káristostól és a görög partoktól

Sajnos tényleg, ezekkel sikerült összeszedni annyi késést, hogy később bejelentették, a Dubrovniki kikötés törölve, a virtuális számlánkra pedig kárpótlásként felvezetett összeget pedig használjuk belátásunk szerint, valamint ez azt is jelentette, hogy egyhuzamban tettük meg az Isztambul-Velence útvonalat. Maradt hát a fedélzeten az édes semmittevés. Sajnáltuk nagyon hogy kimaradt Dubrovnik, ekkor fogalmazódott meg bennünk, a következő nyáron eljövünk és megnézzük.


COSTA FASCINOSA egy korábbi bejegyzésben

A hirtelen jött szabadidőben pedig újra és újra megnézhettük a hajót, előadásokra ülhettünk be ha épp arra voltunk kíváncsiak,  de a legtöbb időt az elmúlt napok kipihenésével töltöttük.

 szélárnyékban: dühöngő a medencéknél...

 ... vagy éppen napfürdőzve a tetőn

 esti fürdőzés

Utolsó napjaink voltak a hajón, és a tengeren. Álomutazásunk utolsó állomása, Velence pedig várt minket újra...
Folytköv!

Első rész: Előzmények
Második rész: Irány Velence
Harmadik rész: Beszállás
Negyedik rész: Costa Fascinosa
Ötödik rész: Bari
Hatodik rész: Katakolon
Nyolcadik rész: Partraszállás Ázsiában
Kilencedik rész: Isztambul
Megosztás:

2014. szeptember 8., hétfő

Várostörténeti visszatekintők

"1949 késő őszén a pentelei fennsíkon, 72 kilométerre délre Budapesttől, ott ahol a Duna határt szab a Mezőföldnek, egy parasztember a földjét szántotta. Lovas ekével, mint emberemlékezet óta minden őszön ezen a vidéken. És akkor két ismeretlen ember jött térképpel, vonalkázott hosszú léccel és egy három lábon álló műszerrel, A parasztember kérdésére, hogy mi járatban vannak, kurtán csak ennyit válaszoltak: 
- Egy város épül itt.
A parasztember végignézett a  pusztaságon, amit csak egy csupasz eperfasor szelt át, és nevetett. Vicces emberek ezek a jövevények - ezt gondolta.
És 1950 nyarán a 3949 lelket számláló Duna menti község, Dunapentele, országszerte ismertté vált: megindult a város építése.
Dunaújváros története így kezdődött. Ilyen esetlen hétköznapisággal. Más városok múltja tele van a dicsőség fellángolásaival vagy történelmi tragédiákkal. Itt nem építettek a kövek közé emlékeket az évszázadok. Más városokban minden nemzedék hátrahagyta a következőnek azt, ami a legjobb volt benne, amire érdemes emlékeztetni az utódokat. Itt még erejük teljében élnek és dolgoznak a városalapítók.
Azok az emberek, akik építeni kezdték Dunaújvárost, szerencséjüket vagy megélhetésüket szerették volna itt megalapozni. Az az igazság, hogy kubikolni, falat emelni, utat burkolni jöttek, mert ehhez értettek. De ki tudott várost csinálni?"
forrás: Panoráma Képeskönyvek - Dunaújváros

2004-ben - feketén-fehéren

Ezzel a bevezetővel indult 2004-ben az akkori sztalinvaros.uw.hu várostörténeti weboldal, Ez már a második, szöveges változat, a legelső, csak képeket tartalmazó eredeti változat 2003-ban, majd egy évvel korábban látott napvilágot.
Véglegesnek mondható formáját 2005-ben érhette el, ekkor már flash animációs kezdőlappal, képeslapküldő szolgáltatással is rendelkezett.

Flash kezdőlap.. "menőség" 2005-ben

A már szöveges várostörténet megannyi könyv alapján készült, az idők során rengeteg segítséget kaptam, mind forrásanyagban, mind képi anyagban. Dunaújváros története képekkel illusztrálva még a mai napig tartogat meglepetéseket, újdonságokat.

2005-ben...

Várostörténeti gyűjtemény híre a médiának, és az ismerősök ismerőseinek köszönhetően messzire elért.

MÉDIAMEGJELENÉSEK

2003. 02. 20. Dunaújváros Online - Múltidéző képtár

2004. 03. 10. Dunaújvárosi Hírlap

2004. 08. 13. Dunaújváros Online - A múlt hullámain

2004. 08. 17. Dunaújvárosi Hírlap

2005 májusában pedig a MÚLT-KOR portáljára került fel egy rövid kivonat

A 2003-ban elindult weboldal 2005 után már csak nagyon keveset változott, a feldolgozásra, szerkesztésre váró dokumentumok pedig az eltelt évek alatt csak gyűltek-gyűltek.
Időközben az ingyenes tárhely is átalakult, az épp aktuális, 2012-es szigorítás miatt az oldalt törölték, az oldal megszűnt, az oldalon található képek pedig új életre keltek a facebook közösségeknél.
2011-ben Gergely Ákos barátommal állítottuk össze a város 60 évéből azt a kérdéssort, melyek alapján tesztelhetjük, mennyit tudunk, vagy mennyit nem tudunk az elmúlt időszakból.


2013-ban pedig megpróbáltam támogatást szerezni egy különálló várostörténeti weboldal beindítására (résztelek ITT), de be kell látni, jelen pillanatban csak megszállottság, hobbi, és saját szabadidő kérdése marad. Ennek apropójából új lendületet, és új irányt vett a kezdeményezés, saját blogom felületén kaptak helyet 2013-tól a várostörténeti bejegyzések SZEMELVÉNYEK DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETÉBŐL címmel.


Az új struktúra miatt a bejegyzések nem kötődnek egymáshoz, külön kis történetek, leírások, visszaemlékezések. Egy biztos, elleszünk egy jó ideig. :)

Mi mást is kívánhatnék: jó szórakozást az olvasóknak!


Megosztás:

Szemelvények Dunaújváros történetéből XVII. - Sztálin Vasmű Építők

Nem a futballcsapat volt az egyetlen, amit hirtelen verbuváltak Sztálinvárosba. A főváros tehetséges labdarúgói költöztek az építkezésre, és bár a másodosztályban kezdett a csapat, egyetlen szezon elég volt, hogy NB I-es legyen a Sztálin Vasmű Építők SC.


Sztálin Vasmű Építők - Vörös Meteor Nemzeti Bank 10:2 (5:2)



Mintegy 1600 néző előtt került lebonyolításra a Sztálin Vasmű Építői labdarúgócsapatának első bajnoki mérkőzése. Csapatunk a szokott összeállításban futott ki a pályára: Lennert - Bagoly, Nagy II., Kapitány - Ladányi, Bosánszky - Hegedűs, Fejes, Szigeti, Krasznai, Vad.
A mérkőzés előtt a Nemzeti Bank csapatának vezetője üdvözölte az első szocialista város futballistáit, majd zászlócsere után elkezdődött a küzdelem. A Nemzeti Bank kapott jobban lábra, és mindjárt az első percekben váratlan gólt ért el. A sztálinvárosi csapat heves támadásokba kezdett, és Fejes (2), valamint Vad góljaival a vezetést is megszerezte. A Nemzeti Bank védelme egy ideig még állta a sztálinvárosi rohamokat, de jól játszó csatársorunk Szigeti és Hegedűs lövései révén még két góllal terhelte meg ellenfele kapuját. A második félidőben még erősebben kibontakozott a sztálinvárosi csapat nagyobb játéktudása, kiforrottabb technikai felkészültsége. A küzdelem lényegében a sztálinvárosi csatársor és uz ellenfél védelme között folyt, a budapestiek csak időnként tudtak néhány rajtaütésszerű támadást vezetni, amelyeket azonban védelmünk biztos lábbal rombolt szét. Ebben a játékrészben Szigeti (2), Fejes, Bosánszky (11-esből) és Vad értek el gólt. A megjelent közönség jóiramú, időnként színvonalas játékot láthatott. A sztálinvárosi csapat minden részében jobb volt ellenfelénél, és biztosan szerezte meg a kétszámjegyű győzelmet első bajnoki meccsén. Egyénileg Bagoly, Nagy II., Bosánszky, Fejes játéka emelkedett ki, de a csapat többi tagja is lelkesen és jól játszottak.

 
Megosztás:

2014. szeptember 7., vasárnap

Szemelvények Dunaújváros történetéből XVI. - Vers mindenkinek


Szabó Balázs néhány éve mini kulturális forradalmat hirdetett a facebook-on. Ennek keretein belül arra hívta fel irodalomkedvelő ismerőseit, hogy osszák meg kedvenc magyar versüket. A kezdeményezéshez oldalunk is csatlakozik, a magunk egyszerű módján, és témakörében a következő két verset ajánljuk az olvasóinknak.


Szécsi Margit - Este a barakkban


A dinnyelétől szutykos asztalon
takarítanak gyors, vörös kezek.
Habosra mosott lepedő remeg
az ébenszínre kent vaságyakon.

Egy nagy cigánylány görnyed könyv fölé,
úgy fekszi meg az ágy-emeletet.
Mormolva olvas - érdekes lehet -
piros függőit morzsolja fülén.

Mosdanak másutt, hűvös víz csobog,
izzadt emberszag száll faltól-falig,
s csípős kölniszag. Szuszog valaki,
eldöntötték az álomi borok.

Kihúnyt a villany. Drótra aggatott
ruháknak szúnynak tarka színei.
Messziről csille-sírást hallani,
s itt szalmazsák zizeg egy dallamot...
(1951)


forrás: Nyugat.oszk.hu


Illyés Gyula - Az építőkhöz



Állványok, frissen fölrakott falak,
   egy városra való
cement, homok, meg tégla, meg salak
   s még frissen csillogó
villanyhuzalok, rézdrótfonalak
   s városnyi friss tető
s körül a még tág mezőn újra: kő,
kábel, cső, pózna s fönt-lent szerteszét
   a nyüzsgő hangyanép,
ahogy acél- s vasköteleivel,
   daruival és emelőivel,
foglyul ejti itt is a Gulliver-
természetet –

Mentünk tovább és újra telep
   következett:
állvány megint és félben, mint a rom,
de mégse rom, mert szinte láthatón
növő beton-házvázak, könnyedek
(nem tartva még csak önnön-terhüket)
s létrák, csigák és itt is csupa-fény
   aranydrót-szövevény,
ahogy kötözte ez is megsodort
fonalaival – mit is? – a nyomort?
ahogy kötözte gúzsba rengeteg
huzalával az ős szörnyeteget,
a szenvedést, mely itt rejtezkedett,
   a hurokra került
   rossz végzetet, a bűnt.

   Repült
velünk tovább a gépkocsi. – S ti ott
tavaly seholse-volt lámpasorok,
melyek megannyi jó stafétaként
lökitek gondolat-gyorsan a fényt,
mit köttök gúzsba ti? A butaság
   ezerfejű rémállatát?

   Repült tovább
a gépkocsi – És ti ott, új olaj-
vezetékek s új telefon-vonal
s csillék új kötélpályái, melyek
fonalán épp oly fontos hír siet
s bekötő utak új hálózata:
mi rosszat béklyóztok le úgy, hogy a
jónak teret tágat teremtetek?

Mert kettős mind a jóirányú tett:
épít, ha ront s fordítva. Szikbe vájt
csatorna, mit fogsz le? Feleld: halált.
S mit szabadítsz föl? Azt, amit
orvos, ha gyógyít, tanár, ha tanít:
   az életet.

Hogy föllélegzik, vasúti sínek,
sok messzi föld ha át ti kötitek
vasláncotokkal: boldog rab, akit
kemény karjába kedvese szorít!

   Kettős küzdelem
hősei az új épületeken,
   rajtatok
fordul meg: börtönt rakjatok
vagy bástyát, jól vigyázzatok!
Téglát téglára! Egy világ
zárja veletek s azon át
nyitja győztesen kapuját.

   Mentünk tovább
s engem ez vitt már, ez a gondolat:
állványok, frissen fölrakott falak,
   nemcsak vasat:
új létezésmód föltételeit
   gyártják meg itt:
ti fölrakott s fölrakandó falak,
   új, tiszta, nagy
utat ott lel, ahol a termelés,
   az eszme s ész;
villanyhuzalok, rézdrótfonalak,
   így lesz szabad
az ifjú szív, így lesz szeplőtelen
   a szerelem;
kábelek, csövek, póznák és rudak,
   erőre kap,
itt éled föl az önzésbe fagyott
   jóság, a jog;
mész, kő, cement és bedöngölt salak,
   ez az alap
a lépcső, melyen ember-sorba lép
   végre a nép;
s te mindenféle épitő-anyag,
   a kitagadt
tömeg ezen át leli meg magát,
   így lel hazát;
s ti gépek és ti, nők és férfiak,
   leomlanak
bálványok, trónok, égi-földi szentek,
   de nem amit a munka megteremtett.
Megosztás:

2014. szeptember 3., szerda

15. Vasmű út, VÉGÁLLOMÁS



(...)
A tanácstagi beszámolókon a lakóbizottságokat választó gyűléseken, tanácsülésen, munkásgyűléseken, a közélet megélénkülésének jeleként egyre szaporodtak a kívánságok: nyilvános gőzfürdő kellene; legyen trolibusz a Sztálin úton; építsenek fedett uszodát is; gázt és távfűtést a technikumiaknak; helyezzenek villanyórákat az utcákra; számolják fel a barakktáborokat; építsenek szélesvásznú mozit. És még egy kívánság, amelyről a városi tanács elnöke gyakran mint elrettentő példáról szólt: F. Gy. tanácstag kérte a városi tanács ülésén; "a tanács vezetői hassanak oda, hogy a játszótéri hinták ne nyikorogjanak". Vagyis a közélet élénkülése magán viselte a kezdet tipikus jegyeit; a lényeglátás hiányát, a privát ügyek társadalmasításának kísérletét.
A társadalmasítást, a közös célokért való közös harcot a városi pártbizottság és a városi tanács is szorgalmazta. 1958 februárjában hangzott el a városi tanács ülésén: "Fel kell újítani a város építésének kezdetén jól bevált és lelkesen végzett társadalmi munkát". A vidám parki úttörőtáborban, a sportpályákon és az uszodánál várták elsősorban a lakosság segítségét, de a sláger kétségkívül az úttörővasút volt. 
Építését 1957 novemberében a Dunai Vasmű KISZ-esei vállalták. A kis gőzmozdonyt, a Mukit Ózdon vásárolta a városi tanács. Januártól négy hónapon át minden sztálinvárosi dolgozó havi ötven fillérrel és kétkezi társadalmi munkával segítette az úttörővasút építését. Eredeti tervek szerint az első vidám parki pályaszakaszt később az Erkel kertig meghosszabbították volna. Erre azonban sohasem került sor. Az első szerelvény 1958. május 1-én gördült ki a miniállomásról. A megnyitó vendégei, közöttük Csanádi György, a közlekedési és postaügyi miniszter első helyettese is, végigutazták az elkészült másfél kilométernyi pályaszakaszt. Muki azonban nem tisztelte az alkalmat, és bizony telepöfékelte fekete pernyével a nyitott kocsi magas rangú utasait.
Miskolczi Miklós


1993-ban pedig végleg bezárt a Vidámpark.Utolsó kísérletekről, a vidámpark megmentéséről pedig Boda Kapitány így tudósított Hétlövet blogjában:


forrás: www.dumaujvaros.hu - Kismoni László

20 évvel később felgyorsultak az események. Az önkormányzati döntés szerint a területen sportpályák épültek, Mukinak pedig mennie kellett....

2014. január

Muki vagyok, egy kisvonat. Milyen név egy vonatnak az, hogy Muki? Nem tudom. Engem mindig így hívtak. A barátaimat meg Thomasnak, Percynek, Nohabnak, Mollynak, Szergejnek, ők is gőzmozdonyok.
Ja, mire is kíváncsiak, szóval rám? A Berlin-drewitzi Orenstein&Koppel gyárban 1894-ben, 600 milliméteres nyomtávolságúra épült kétcsatlós, szertartályos gőzmozdonyként születtem”.
A mozdonyoknál nincs gyerek-, vagy felnőttkor, én mindig gyerek maradok a méreteim miatt. A mozdonyoknál nem tilos a „gyerekmunka”. Azt nem tudom, hogyan kerültem Magyarországra, de azt igen, hogy húztam a terhet Gyulán, Miskolcon és Ózdon is, szenet, vasat, vagy amit kellett. Aztán 1958-ban elhoztak ide Sztálinvárosba, és fel is újítottak a Vasműben. A Vidámparkban én lettem az Úttörővasút! Na, az voltám a szép idő! A gyerekek ezrével utaztak rajtam és az általam húzott kocsikon. Azokat a sikításokat, visításokat, nevetéseket soha nem felejtem el, életem legszebb négy éve volt. Aztán 1962-ben koholt vádak alapján félreállítottak.
Állítólag valamelyik elvtársnőnek kiégette a zsarátnokom a nylon harisnyáját. Kiállítási tárgy lettem egy vakvágányon. Először untam, de aztán csak jöttek a gyerekek,és jöttek és jöttek. Csúsztak, másztak, kiabáltak, meséltek, énekeltek rajtam – őrült jó volt az is közel negyven évig.
Aztán egyszer csak csönd lett. Egyedül maradtam. Féltem, a barátaim is eltűntek. Értéktelen, öreg, szomorú ócskavasnak éreztem magam. Már azt hittem itt a vég, pedig még csak most vagyok 120 éves. Mozdonyoknál ez még nem öregkor. Van még itt ebben a városban valaki aki ennyi idős?
Egyszer csak valami újra megváltozott! Emberek jöttek, mentek és nagy dolgokat terveztek. Megsimogattak és ígérték megmentenek, mert e fiatal városhoz én hozzánőttem. Ide tartozom. Én igazi dunaújvárosi lettem!
És láss csodát! Jött egy daru, megemelt, kocsira tettek és most itt vagyok a Tűzoltóságon. De hamarosan megyek a Dunaferr iskolába, és ott megmasszírozzák elrozsdásodott testrészeimet, sőt pénz is lesz még elemcserére is.
Aztán megyek a városba. Ott leszek, olyan lesz, mint régen: a gyerekek zsivaja újra körbe vesz. Már alig várom!
Lejegyezte: Orosz Csaba

forrás: http://duol.hu/hirek/muki-monologja-1599565


Dunaferr Szakközép- és Szakiskola képgalériái a márciusban kezdődött felújításról


2014 szeptember 2. - Muki megérkezett a Vasmű útra


MUKI! ÚJRA ÉLSZ!


Megosztás:

2014. szeptember 1., hétfő

Nászút IX. - Isztambul

Hagia Sophia

Október utolsó napján érkeztünk Isztambulba, talán utazásunk legfelhősebb reggele köszöntött ránk, de szerencsére megúsztuk eső nélkül, és összességében egy eseménydús napot töltöttünk Isztambulban. 
Hajóutazásunk leghosszabb szárazföldön eltöltött ideje, de kellett is az idő, látnivalóban bővelkedik ez a város, talán ebből adódóan is inkább szervezett utazás mellett döntöttünk, ezt azóta persze megbántuk.....


Még a kikötőben, kiszállás előtt

Felkészületlenségünk első jele, a hatalmas városban nem tudtuk pontosan melyik részen is köt ki a hajó, így saját nyugtatásunkra is befizettünk egy olyan útra, ahol szigorú menetrend szerint a legfontosabb helyeket azért megtekinthettük, és ha nem elég, még utána is marad rengeteg szabadidő.

Igazából rövid buszozással - amit akár gyalog is megtehettünk volna - eljutottunk a Hagia Sophia bazilikába, a Kék mecsetbe, és bazározhattunk.

Buszról.....

Kék mecset bent....

Kék mecset (Sultanahmet Camii)

Az 1609-1616 között épült kék mecsetet I. Ahmed szultán építtette. A mai napig egyházi épületként funkcionál. A mecset hat minarettel is rendelkezik, Törökországban ezt csak az Adanában található dzsámi "mondhatja el magáról". A Hagia Sophiával szemben áll, az építők nem titkolt célja volt, hogy megmutassák: az iszlám építészet is képes ilyen monumentális alkotások létrehozására.

maximális tisztelet - cipő nélkül, hölgyeknek pedig kendő

... és kint

Hagia Sophia bent...

Hagia Sophia (Ayasofya)

Az Isteni bölcsesség temploma egy bizánci ortodox bazilika, 1985 óta az UNESCO Világörökség része. 1453-ban mecsetté alakították, ma pedig már csak múzeumként működik. A késői ókori építészet utolsó jelentős alkotásának számít. Igazi építészeti szépség, a korabeli építészet csúcsának, és legjelentősebb alkotásának számít. A Hagia Sophia helyén korábban két templom állt, a jelenlegi épület Kr. u. 532-537 között épült. Az építők zsenialitására jellemző, hogy 1500 év alatt nem csak hogy ellenállt az idők vasfogának, de a templom túlélt számos átépítést, felújítást, és közeli földrengést is.

.. és kint

Szervezett utazásunk egészen furcsán kacskaringózott, Hagia Sophia és a Kék mecset látogatása közé került be a bazár látogatása.


Nagy bazár

Az isztambuli Nagy Bazárban varázslatos látogatást tehetünk a keleti piacok izgalmas, és pezsgő világába. A bazár igen népszerű, és izgalmas, kihagyhatatlan látványosságnak számít. Itt mindent meg lehet kapni: amit nem, azt pedig valahogy elővarázsolják! A Nagy Bazár egyike a világ legnagyobb, és legrégibb fedett piacainak. A bazár szinte egy kis város a városban: saját mecsete, rendőrsége, éttermei, és bankja van. Az árusok friss gyümölcsökkel, ízletes teával csábítják itt a vevőket. Alkudni kötelező! Megjegyzendő még, hogy a bazár vasárnap zárva tart, és hogy antik tárgyak kivitele az országból tilos, ezért ilyeneket ne vásároljunk!

város a városban....

Számok tükrében: 
  • 30.700 m²
  • 66 utca
  • 4000 üzlet
  • 5 dzsámi
  • 1 iskola
  • 7 szökőkút
  • 10 rendes kút (szökésmentes)
  • 1 patak
  • 1 falikút
  • 1 lábas kőkút
  • 21 kapu
  • 250-400 ezer látogató naponta
  • ki tudja hány liter tea percenként
  • büfék és éttermek


Eltévedni, elkésni nem lehetett, Orsi pedig elég hamar rájött hogy hogy kell alkudozni. Török líra helyett pedig természetesen lehetett fizetni euroval is, ennek ellenére 1-1 megvásárolt ajándéktárgy után, melyre azt hihettük hogy olcsón megúsztuk, ott volt bennünk, hogy ennek ellenére még az árus is jól járt, és mosolyogva ittuk meg a sikeres üzletre a finom teát.

Időben visszaértünk szerencsére

Szóval a nagy rohanásnak egyetlen előnye volt, hogy a kikötőből még saját magunk is felfedezhettük a környéket.

 
Pihenő és frissen facsart gránátalma az utcáról

İstiklâl Caddesi a hangulatos sétálóutca

Hiába töltöttünk majd 12 órát ebben a gyönyörű városban, visszatérni még érdemes és ajánlott. Boldogan tértünk vissza a hajóra, örültünk hogy ilyen gyönyörű helyekre is eljuthattunk.

Lassan indulás....

Boszporusz híd a háttérben. Európa és Ázsia között

Viszlát Isztambul, viszlát Törökország!

szép emlékek...

Folytköv!

Első rész: Előzmények
Második rész: Irány Velence
Harmadik rész: Beszállás
Negyedik rész: Costa Fascinosa
Ötödik rész: Bari
Hatodik rész: Katakolon
Nyolcadik rész: Partraszállás Ázsiában
Megosztás: