2017. augusztus 18., péntek

66. Legenda a vonaton


Számtalan film készült az épülő városról, Sztálinvárosról, de Dunaújvárosba is örömmel tértek vissza a filmkészítők. Többek között itt készültek filmjelenetek a Legenda a vonaton című magyar játékfilmhez is, melynek premierje 1962 augusztus 16-án volt.

A zsúfolt vonaton utazó brigád tagjai történetekkel szórakoztatják egymást és az utasokat. A sztorik főhőse egy vérbeli vagány, Karló, aki szerelőnek ugyanolyan kiváló, mint tréfamesternek. A Doktor vezeti a brigádot, de rossz főnök, kíméletlenül hajszolja társait, ám tréfáikból tanul. A vidám történeteken nemcsak a vagon utasai, de a nézők is jól szórakoznak.


Zseniális szereplőkkel azt hiszem említeni sem kell, szinte kötelező darab, ha még nem látták azért, ha meg már igen, egy hűvösebb nyári estén remek kikapcsolódás lehet a film.

rendező: Rényi Tamás
író: Várkonyi Mihály
zeneszerző: Berki Géza
operatőr: Forgács Ottó
látványtervező: Zeichán Béla
vágó: Boronkay Sándor

szereplők: 
Sinkovits Imre (Karló)
Szirtes Ádám (Doktor)
Pécsi Ildikó (Ica)
Madaras József (Gugis)
Kautzky József (Monostori)
György László (Pribó)
Sztankay István (Lakatos)
Bánhidi László (Zsiga)
Lőte Attila (Bónus Miklós)
Suka Sándor (Szerb)
Garas Dezső (Gál)
Koncz Gábor (Kulacs)
Szendrő József (Vedres)

teljes film (amíg fent van):


Megosztás:

2017. augusztus 17., csütörtök

#7nap - 10


Vége a rövidke kis nyaralásunknak, próbálunk visszazökkenni a mindennapok szürkeségébe, már ha lehet(ne) ezzel a színnel jellemezni az életünket. Halkan megjegyzem: nem.

Soron következő 10.(!) tematikus bejegyzésemben az idei augusztus 20-i ünnepségeket, programokat ajánlom olvasóimnak, követve a 7-e szabály, Kulcs, Rácalmás, Baracs, Mezőfalva, Nagyvenyim, Dunaföldvár, és természetesen a végén Dunaújváros programkínálata. Itt a 10. 7NAP. Start! Most és itt.


Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.
A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.)
A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
forrás: mult-kor.hu

1. Kulcs


2. Rácalmás, városnappal egybekötött ünnepség



3. Baracs, augusztus 18-án zenés komédiával már elkezdődnek a Falunapi programok



4. Mezőfalva, augusztus 19-én Lecsófesztivál


5. Nagyvenyim


6. Dunaföldvár, halászléfőző versennyel egybekötött ünnepség



7. Dunaújváros, ahol már 19-én a XXI. Fúvószenekarok és mazsorettek nemzetközi találkozójával elkezdődik a programsorozat.


A jó idő legyen velünk, és természetesen mindenkinek jó szórakozást!


Megosztás:

2017. augusztus 16., szerda

Induljon a banzáj!

Pablo Picasso: Guernica (1937) + Bonanza Banzai: Induljon a Banzáj (1989)
kép forrása: Mora Lisa

A Kelemen Kabátban formációtól alig pár hete került fel A hónap dolgozója, máris itt az új  slágerük, ami egy igazi klasszikus, ugyanis nem mást dolgoztak fel, mint a Bonanza Banzai-tól az Induljon a banzáj című dalt. Induljon hát....


Szerintem nagyon jó feldolgozás lett, remélem nem csak nekem tetszik... 
Megosztás:

2017. augusztus 14., hétfő

65. Interjú a Tevével

fotó: www.li-2.hu

Interjú a Tevével

A név, tévedés ne essék, egy kétmotoros utasszállító repülőgép neve. Így a beszélgetés nem valamelyik állatkertben, hanem a kisapostagi reptéren zajlott le. S mivel Teve érkezése fontos esemény volt, elég sokat kellett várnunk, amíg a négyszemközt szót válthattunk.
Érkezését pénteken reggel kilenc óra húsz percre ígérte. Fogadására már kilenc órakor népes tábor gyűlt össze a reptéren, de mint később kiderült, kár volt sietni. Eltekintve attól, hogy eredetileg májusra ígérkezett - ha nem is ő, hanem valamelyik testvére - most is csak háromnegyed tízkor csillant meg fényes szárnya a Szalmacellulózgyár melletti víztorony felett.
A reptérről messzelátók kísérték, amint tiszteletkört írt le a város felett. Aztán átrepült a Duna túlpartjára és nagykegyesen leereszkedett. A reptér bukkanóin úgy himbálózott fel-le, mint névrokona teheti egy-egy sivatagi vágta alkalmával.
Az ünnepélyes fogadtatásra tizenhét úttörő jött ki a Jurij Gagarin táborból. Virágcsokrot nyújtottak át Nagy Tibornak, az MHS főmérnökének, Janovszky Lászlónak, a KPM légügyi főigazgatósága főmérnökének, Pintér Jánosnak, a Teve egykori parancsnokának.
A dunaújvárosi gyerekek nevében Kitczák Magdolna, a Vasvári Pál Általános Iskola ötödik osztályos tanulója köszönte meg a kedves ajándékot.
Ezután már szóba is lehetett állni a Tevével. Bemutatkozásképpen csomó gyerek és felnőtt ment fel az utastérbe, mire Teve különösképpen morogni, durrogni kezdett - begyújtotta motorjait és körsétára vitte újdonsült ismerőseit.
A második forduló után hamar elcsendesedett a környék a Teve körül. Végre szót válthattunk.
- LI II. vagyok - mutatkozott be a Teve, amikor arra elé álltam.
- Eddig Teveként ismertem, de ön bizonyára jobban tudja - mentettem tévedésemet.
- Nem tévedett. De a Teve csak becenevem. Tudja a jobbaknak... Egyébként mire kíváncsi?
- Mindenre, ami önnel történt.
- Körülbelül harminc évvel ezelőtt terveztek meg. Én személy szerint csak 1951-ben jöttem a világra Taskentben, és a mai nappal kiöregedtem. Időm lejárt, pontosabban elrepült.
- Merrefelé?
- Ö, hát ki emlékszik arra pontosan. Utasszállító voltam tizenhárom évig. Rengeteget jártam külföldre.
- Sok európai várost ismer?
- Én voltam mindegyik közép-európai városban, amelyiknek repülőtere van. Itthon úgyszintén. Utolsó két évemet az MHS-nél repkedtem le.
- Összesen mennyit?
- Majdnem egymillió kilométert.
- Megmondaná azt is, miért éppen Tevének becézik?
- Nem tudom. Nem voltam ott a keresztelőn, örököltem ezt a nevet. Lehet, azért kaptam, mert rendkívül szívós vagyok. Egy motorral is tudtam repülni.
- Ezt mikor próbálta ki?
- Semmikor. Örököltem ezt is.
- Szóval nem szokott elromlani?
- Olykor igen, de nem repülés közben, hanem utána. És addig nem szállok fel, amíg rendbe nem jön az egészségem. Tudja a felelősség. Nálunk nem lehet átpasszolni. Zuhanás közben nem ér rá az ember, meg különben se sokra megy vele.
- Volt valamilyen kedves élménye?
- Hát... sok csinos nővel volt dolgom, bensőséges kapcsolat. De hagyjuk! Indiszkréció volna. Bocsásson meg, de búcsúznom kell a régi munkatársaimtól. Remélem ön ott lesz, amikor bevonulok a városba, valószínűleg kedden, s meglátogat majd a Vidám Parkban is.
- ki -

Dunaújvárosi Hírlap 1966. 08. 16.

fotó: www.li-2.hu

Pogány repülőtér - fotó: fortepan.hu

A Li-2-es típus a magyar közforgalmú repülésben

A második világháború után, hasonlóan Bulgáriához, Romániához és Jugoszláviához, hazánkban is megalakult egy, a szovjetekkel közös légiforgalmi vállalat MASZOVLET néven. Az 50-50 százalékos részesedésű Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. 1946. március 29-én tartotta alakuló ülését. Még ez év augusztusában megérkeztek Budaörsre a taskenti, 84-es számú repülőgépgyár által készített első Li-2-es repülőgépek e társaság részére. Az öt gépet az átvétel után magyar felség- és lajstromjelekkel látták el HA-LIA-tól HA-LIE-ig, majd megkezdődtek a próba- és gyakorló repülések. Az első magyar pilóták régi tapasztalt repülők voltak. Néhány név közülük: Berényi Attila, Fejér Botond, Gách György, Kucsera József, Majoros János, Pirity Mátyás, Stifter János, Zsíros András.
A belföldi légi vonalak gyorsan bővültek, amelyek nagy segítséget jelentettek a háború alatt tönkrement vasúti és közúti hálózat, illetve a szegényes járműpark miatt akadozó utas- és áruszállítási feladatok elvégzésében. A HA-LIG jelű repülőgép 1948-ban egy repülőesemény áldozata volt, de szerencsére a szárny cseréjével újra üzemképes állapotba sikerült hozni. Az akkoriban szokásos vasárnapi üzemszünetekben a forgalmi gépeket az ejtőernyős sportolók használták. A Budapesten és környékén, valamint a vidéki városokban tartott bemutató ugrásokhoz segítségül, illetve részben az időközben szerencsétlenül járt HA-LIL és HA-LIK jelű gépek pótlására, 1952-ben a polgári légi közlekedés részére megérkezett egy eredetileg a hadseregnek szánt zöld színű Li-2-es, amely a HA-LIM jelet kapta.
1957-ben a Néphadsereg 13 darab repülőgépet adott át az 1954-ben teljes magyar tulajdonba került vállalatnak, új nevén a MALÉV-nek, amelyek HA-LIN-től HA-LIZ-ig lettek lajstromozva. Így az átvett gépekkel együtt, illetve az újabb repülőesemények következtében, amelyek során a HA-LIF, a HA-LII és a HA-LIM jelű gépeket kellett selejtezni, ebben az időben húsz Li-2-es repülőgép szállította az utasokat és az árut a vidéki városokba és az országhatáron túlra. Összesen 25 példány szolgált a magyar polgári légi közlekedésben.
Az ötvenes évek végére a belföldi légi közlekedés elveszítette jelentőségét az addigra felfejlődött közúti és vasúti utas- és áruszállítással szemben. A nemzetközi járatok is részben gyorsabb, részben nagyobb teljesítményű repülőgépeket igényeltek. A modernebb Il-14-es és az újonnan forgalomba állított Il-18-as típusok kiszorították a Li-2-eseket a nemzetközi vonalakról.
1961-ben a HA-TSA, az egyedüli C-47-es katasztrófáját követően a MALÉV felszámolta Li-2-es flottáját. Egyes gépek visszakerültek a Néphadsereghez, mások az MHS (Magyar Honvédelmi Sportszövetség) szolgálatában járták tovább a levegő országútjait különböző feladatokat teljesítve. A selejtezésre szánt példányok magyarországi nagyvárosok parkjaiba kerültek, vagy tűzoltógyakorlatokon elégették őket.

LI-2 leírás forrása: http://www.li-2.hu/

Budapest, Mázsa tér, Kis Pilóta cukrászda - fotó: fortepan.hu


Sajnos Teve nem sokáig marad velünk...

A Teve pusztulása

A tavalyi év vidám parki szenzációja volt a Teve érkezése. A nyugdíjba vonult repülőgépet - amelynek minden porcikája igazi - a gyermekek és a felnőttek nagy örömére az úttörővasút végállomásánál helyezték el. Igazi látványosság, és nagy élmény volt beülni a pilótafülkébe, végignézni a műszereket, megfogni a kormányt - több volt mint szemléltető tárgy, - felnőttes játék, mely a repülés illúzióját tökéletesen felkeltette, s megtekintése szülő és gyermek számára beillett egy jó vasárnapi programnak.Szívünkhöz nőtt, szinte attól a pillanattól, amikor az utolsó tiszteletkört írta le a város felett.
Az idén szegényebbek lettünk vele. Már nem szenzációja többé a Vidám Parknak, mert - nem tudni mi okból - egy csapat gyerek telesen tönkretette. Kiszaggatták a műszereket, szétszedték berendezéseit, vandál módon elpusztították a belsejét. Minden mozdítható részét elvitték szétszórták a környéken, vagy elcsereberélték az iskolában, filléres dolgokért.
Ennyit ért hát a Teve azok számára, akiknek örömet szerzett, akikért idehozták, akiknek a felnőttek kedvébe akartak járni. A kár, amit okoztak, egyesek szerint százezer forint, mások szerint csak ötvenezer - de kifejezhető-e számokban, pénzben az erkölcsi értéke, mely ott ragyogott minden gyermek arcán, ha felmászhatott a hágcsón, s beléphetett az igazi repülőgépbe?!
Elképesztő és mélységesen elszomorító, hogy átmásszanak a Vidám Park kerítésén, és pajkosságból, vagy csintalanságból - mert mi másért tették? - százezreket érő, pajtásaik számára felbecsülhetetlen értékű tárgyat a lelkiismeretfurdalás halvány érzése nélkül tönkretegyenek. Vajon otthon kapnak-e ezek a gyerekek egyetlen szóban is útmutatást arra, mit szabad és mit nem? Vajon felkeltették-e bennük az értékítélet parányi szikráját is, hogy megbecsüljék a közösség vagyonát? Nem erkölcsi prédikációkra gondolunk, csak arra az egészen minimális szintre, mely nélkül közösségben egyáltalán nem lehet élni!
Nem csak a Tevével vagyunk így városunkban, hanem sok mindennel. A lámpabúrákkal, a parkokkal, a parkokkal, a légpuskásokkal, az ablakokkal.
A Teve esete mégis sokkal több ennél. Nem a játék hevében rongálták meg, hanem szánt-szándékkal. Távol álljon tőlünk, hogy "gyermek-ellenes" hangulatot keltsünk. Hiszen legdrágább kincsünk, szemünkfénye a gyermek, mely többet ér a világ minden repülőgépénél... Csakhogy a szülő ne tudja le kötelességét azzal, hogy meleg ruhát ad rá, ha fázik, megeteti, ha éhes, - hanem erkölcsét is formálja. Hogy a szó legnemesebb értelmében ember legyen belőle. Akinek vérébe az alkotásvágy ivódik, és nem a rombolás. 
- S -

Dunaújvárosi Hírlap 1967. 03. 24.

HA-LIX, az utolsó repülésre alkalmas LI-2-es repülőgép 2017. 07. 08.


 

 

még több érdekesség, információ a Li-2-es gépekről:


Megosztás:

2017. augusztus 11., péntek

64. Strand-mozaikok


STRAND-MOZAIKOK



Kellemes, meleg idő kedvezett az elmúlt vasárnap a strandkedvelők népes táborának. Városunk legújabb büszkesége, az új uszoda már a kora reggeli órákban tárt kapukkal várta a vendégeket.
Jöttek is szép számban, hiszen délutánra strandparádét hirdettek, melyet a múlt héten keltett volna megtartani, de a rossz időjárás miatt elhalasztották.
Kora délután egy erős felhőképződés keletkezett kevés esővel. Ettől azonban inkább a rendezők ijedtek meg, mintsem a strandolók. Ők ugyanis rendületlenül kitartottak. Az idő őket igazolta, mert később kisütött a nap s elvonultak a felhők a strand és a parádé fölül egyaránt.
A ruhabemutató rendezőit dicséret illeti kezdeményezésükért. Jó propaganda volt ez mind a Kisker boltjainak, mind az uszodának. Külön figyelmet érdemel, hogy a szokásos strand-belépőjegy áránál ezúttal sem kellett többet fizetni. Kár, hogy a bemutató időpontja egybeesett az idei első labdarúgó mérkőzés időpontjával és sokan elmentek. Erre jobban kellett volna ügyelni. (E sorok írója is szerette volna látni, hogyan váltak be az új labdarúgók...)
Főleg női strand- és fürdőruhákat mutattak be, de azért a férfiak sem unatkoztak. A helyi "maneken"-ek igen bájosan "dolgoztak". Eleinte egy kis lámpalázzal küszködtek, de később megszokták a környezetet és egészen otthonosan, kedvesen mozogtak az emelvényen. Úgyannyira, hogy - bár a bemutatott ruhák valóban szépek voltak - a taps nem egyszer az igen rokonszenves "manekenek"-nek csattant fel.
És milyen érdekes, a női fürdőruháknak a férfiak tapsoltak legtöbbet...
Igazságtalanok lennénk, ha nem tennénk említést a bemutatót jól kiegészítő Vadas-zenekarról, mely rövid ideje a Béke étteremben játszik esténként. Hangerősítő hiányában is fáradhatatlanul muzsikáltak. Nyugodtan mondhatjuk: nemcsak hangosan, hanem jól is.
A konferanszié is kedvesen, lelkesen működött. Annyira megnyerte a közönség rokonszenvét, hogy még azt a régi viccet is elnézték neki, amit elmesélt.
Úgy gondoljuk, nem bízza el magát, ha ide írjuk: lelkes és odaadó működésével bebizonyította, hogy - sokkal jobb üzletember, mint konferanszié...
Ha már a strandon jártunk, körülnéztünk egy kicsit tüzetesebben, örömmel állapíthattuk meg: méreteivel, szépségével, berendezésével figyelmes és szolgálatkész személyzetével országos viszonylatban is megállja helyét.
Sajnos, a víz minősége eléggé kifogásolható. Ez azonban nem írható a vezetőség rovására. Értesülésünk szerint a Vasműből kikerülő víz nem mindig megfelelő. Ügy tudjuk, a héten lesznek tárgyalások ebben az ügyben.
Biztosak vagyunk benne, hogy a Vasmű - ahonnan már sók igen jó minőségű vas és acél került ki, - megjavítja ennek a jelenleg fontos közszükségleti cikknek a minőségét is...
A Vendéglátóipart Vállalat is kiveszi részét a strand-idény sikeréből. Személyesen meggyőződtünk róla, hogy a gomba-büféről írott múltkori kis glosszánk elszigetelt jelenséget bírált. A nap folyamán jónéhányszor megállapítottuk, hogy a söradag az előírásnak megfelel...
A kiserdőben egy lacikonyhát állítottak fel, mely rövidesen megkezdi működését. Itt sütik majd a lacipecsenyét a Laciknak, akik pecsenyére sülnek a tűző napon...
Fürdőruhákkal kezdtük, azzal is fejezzük be.
Nagy megnyugvással tapasztaltuk, hogy a strandlátogatók túlnyomó többsége az ízléses, szép fürdőruhákat kedveli. Annál feltűnőbbé válik az a néhány strandoló, akik fürdőruhájukat minden bizonnyal használt zsebkendőikből készítették.
Tény, hogy ezek a fürdőruhák "mutatósak", de azért gazdáiknak azt ajánljuk: válasszanak a bemutatón látott ízléses fürdőruhák közül másikat, melyek minden üzletben kaphatók.
A meztelenség ugyanis lehet látványos, de nem gusztusos.
Ez a meztelen igazság.
- my -


forrás: Sztálinvárosi Hírlap

Uszoda, no és persze sportélet már az 1977-re elkészült fedett sportuszoda előtt is volt. A javarészt nyári időszakban nyitva tartó fedetlen uszoda az időjárás, és a folyamatos korszerűsítések miatt eléggé kiszámíthatatlanul működött. Az uszoda területén álltak a városépítők első barakképületei, az elkészült lelátó alatt pedig a közlekedési vállalat irodái kaptak helyet, aztán végre 1975-ben megkezdődött a régóta várt fedett uszoda építése. Talán hihetetlenül hangzik, 2 év alatt felépült, igaz a városban szinte mindenki dolgozott rajta.... 

30 évvel később pedig elkezdődött az élményfürdő megépítése, ami már egy egészen más történet....

Múltidézés helyett pedig egy kis kvízjáték, vajon mire emlékszünk még az uszoda történetéből?


Megosztás: